Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

kezdődően a 3/1961. Eü.M.sz. rend., es a 24/1961. Eü. M. sz. ut. értelmében — az ott megjelölt látásélesség elvesztése esetén — vakok rendszeres szociális segélyében részesülhetnek. A vakok rendszeres szociális segélyében részcsülök száma az 1960-as években 2(X) lő körül mozgott. Majd 1971 —tói a tsz. járadékban is részesülő vakok rendszeres szociális segélyezettéivel együtt számuk 300 fölé emelkedett a megyében. A fokozatos tovább növekedés folytán az 1980-as évek második felére, számuk az 1 100 főt is meghaladta. (I. 95-96. sz. kimutatás) A vakokról való szociális gondoskodás másik formája a vakok személyi járadéka, amely kereseti és jövedelmi viszonyaiktól függetlenül 1971-tól minden vak személyt megillet. Különbözik a vakok rendszeres segélyétől, mert az csak meghatározott leiélelek fennállása esetén adható, a vak személyi járadék pedig minden 18. életévét betöltött vak személyt, — függetlenül kereseti és jövedelmi viszonyaitői — a vakság lénye alapján megilleti. Ez nem segély. A községi, városi tanács vb szakigazgatási szerve a járadékot, a vakság tényét a lakóhely szerint illetékes szakorvosi rendelőintézet szemész szakorvosa által kiállított bizonyítványra támaszkodva állapítja meg. Irányadó jogszabályok: Az 1032/1971. (VII. 14.) Korm. sz. határozat a vakok személyi járadékának bevezetéséről, valamint a 6/1971. (XI. 30.) Eü.M. sz. rend. a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. sz. határozat végrehajtásáról. A megállapított vaksegélyt és járadékot jogerős határozat alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság havonta utólag folyósítja. cl Rendkívüli szociális segélyek Rendkívüli szociális segélyben részesíthetők azok a 18. életévüket betöltött személyek, akik valamilyen rendkívüli körülmény folytán, átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe kerültek, s e miatt létfenntartásuk veszélyeztetve van és helyzetük megjavítása más módon nem biztosítható. Egy ráutalt évente több alkalommal is részesülhet rendkívüli, eseti segélyben, ezért a segélyezési cselek száma és nem a személyek száma került regisztrálásra még akkor sem, ha a számok esetleg léiről beszélnek. Az 1950—cs évek elején az. egyszeri segélyben részesük'ík száma magasabb volt a rendszeres szociális támogatásban részesülőknél. 1953-ban összesen 1891 fő eseti segélyben részesülőt mutattak ki. Ebből a községekre 1488, Nyíregyháza városra 403 fő (eset) jutott. ' (1. 86. sz. kimutatás)