Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)
járadékosok nélkül — 2897 fó' volt. Az egy főre jutó havi átlag 319 Ft, az országos pedig 322 Ft. 1308 A következő évben, 1971-ben, valamennyi segélyezési kategóriát (teljes, rész, kiegészítő) figyelembevéve az összes segélyben részesülők száma 4967 fő volt. Ez a következőképpen oszlott meg: 1 " 9 teljes összegű segélyben rész. 2602 fő, egy főre jutó havi átl. 382 Ft rész összegű segélyben rész. 281 fő, egy főre jutó havi átl. 203 Ft kiegészítő összegű segélyben rész. 88 fő, egy főre jutó havi átl. 212 Ft tsz. járadékosok részsegélye 1996 fő , egy főre jutó havi átl. 68 Ft Összesen: 4967 fő Az 1960-as évek második felétől jelentős póthitelengedélyezések történtek egyrészt a fedezet hiánya miatt kimaradtak segély alá vonása, másrészt a segélyátlagok emelése érdekében is. Pl. 1967-ben az egészségügyi minisztérium 600 000 Ft, a megyei tanács végrehajtó bizottsága pedig 323 000 Ft póthitelt engedélyezett az alacsony mérvű havi teljes összegű segélyek 1967. július 1-től történő felemeléséhez. Majd a Megyei Tanács Végrehajló Bizottsága 1968. június 26—i ülésén újabb 390 000 Ft-ot szavazott meg saját erőforrásából, melynek következtében 1968. július 1-től újabb 326 fő havi 200 Ft-os segélyezésére nyílt lehetőség. Míg 71 főnek pedig a községek és járások vezetői biztosították a havi 200 Ft segély megállapításához szükséges 1310 i sn t összegeket. " Ennek volt köszönhető, hogy 1968-ban már 200 Ft alatti teljes összegű segély kifizetés nem volt a megyében. A rendszeres (teljes, rész és kiegészítő) segélyben részesülők száma 1973. december 31-én már 5 478 fő volt, egyrészt a jobb felderítő munka, másrészt a megyei járási és községi végrehajtó bizottságok póthitel engedélyezései folytán. (1. 88 sz. kimutatás) Korábban határozatot hoztak a csengeri, fehérgyarmati, mátészalkai, nagykállói, nyíregyházi és a tiszalöki járási végrehajtó bizottságok a segélyek emelése érdekében. A csengeri, mátészalkai és tiszalöki járások határozataiknak csaknem teljes egészében érvényt szereztek, míg a többi járások különböző okok miatt (a községi vezetők nem megfelelő szemlélete és keret hiány miatt) nem biztosították a határozatban rögzített teljes összegű segélynek 250 Ft-ra történő felemelését. 1311 A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács határozattal kereste meg a Termelőszövetkezetek Szövetségének vezetőségét, hogy szorgalmazzák a maguk eszközeivel a termelőszövetkezetek vezetőségeinél a maguk-