Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)
gyellátás. Kórházi-és mentőszállítási költségek 1972-ig, (1972-tól máiállampolgári jogon jár). a/ Rendszeres szociális segély Rendszeres szociális segélyben reszíthctő volt az a nagykorú személy, aki vagyontalan, s munkaképtelensége vagy csökkent munkaképessége miatt jövedelemmel nem rendelkezett és nem volt tartásra köteles és képes hozzátartozója sem. Az előző évszázadban és a II. világháború előtt is közsegélynek nevezték a havi rendszeres és egyszeri rendkívüli segélyt. Ez a juttatás csak elenyészó' összegben szerepelt a községek költségvetésében még a II. világháború után is. A ráutaltak száma pedig magas volt. A megyében 1946 nyarán készült felmérésről összesítő adat nem áll rendelkezésünkre, de a ligetaljai járás jelentéséből kitűnik, hogy a 6 községből álló kis járás területén a segélyre szoruló családok száma 286 volt. (Nyíradony 58, Nyíracsád 45, Nyírlugos 48, Nyírmihálydi 70, Nyírgelse 26, Nyírbéltek 39). A nyírbogdányi járás egész területén lévő 18 községből pedig ...„hatósági megsegítés csak Kótaj községben van, ahol 10 teljesen elesett szegény részesül havi 5 P segélyben"... 1299 A jelentésnek ez a tétele semmiképpen sem azt jelenti, hogy a járás többi községeiben nem lett volna támogatásra szoruló. Valószínűbbnek látszik az, hogy a községek igyekeztek kibújni a közterhek súlya alól. A kisvárdai járási szociális titkár helyzetjelentése szerint a járás 18 községéből mindössze 7 községben volt 1946-ban összesen 36 segélyezett. (Ajak 10 fő, Anarcs. 9 fő, Döge 4 fő, Fényeslitke 4 fő, Gyulaháza 2 fő, Komoró 2 fő, Nyírtass 5 fő) ' így a községek 38,8%-ában volt csupán akár időleges pénzbeli támogatott. A társadalmi szervek is csak 1945-1946 során alakultak. így működésük eredményessége is ennek függvénye volt. 1301 (1. 83-84. sz. kimutatás) A szociális munka szervezése csak a szociális titkárok munkábaállítása után indult meg, az is elsősorban társadalmi gyűjtés útján. Még 1947-ben sem volt a községeknek kerete szociális segélyezésre. A népjóléti miniszter 1947-1948-ban utalt ki a megyéknek bizonyos összeget a válságos helyzetbe jutottak támogatására, melyből a Szatmár-Bereg Vármegyei Szociápolitikai Tanács 80-300 Ft közötti egyszeri segélyt juttatott. Pl. B.K. fehérgyarmati 7 gyermekes család részére 1948. szeptemer 16-án 200 Ft kiutalását rendelte el az ,. . 1303 alispán.
