Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

Az alkalmazottak, de az ápolók, gondozók 100 férőhelyre jutó száma, 1989 kivételével, valamivel jobb a megyében, mint az országos átlag. Ennek ellenére a három műszakban dolgozó egészségügyi szakdolgozók esetében sokszor okozott gondot egy-egy műszakba történő nővérbeosztás, mert gyakori volt a terhesség, gyes, táppénz, szabadság stb. miatti távollét. Az első', 1958. szeptember 22-én „ szociális otthoni ápolónő" képesítést szerzett nővérek csoportja. (A felső sorban állnak balról-jobbra: Radványi Józsefné Mérk, Randványi Gyuláné Győrtelek, Farkas Ernőné Fülpösdaróc, Kormos Gézáné Győrtelek, Bakai Aladárné Tiszavasvári, Bakai Irén Tiszavasvári. Ülnek balról-jobbra: Láng Józsefné Mérk, Pethe Gáborné Tiszavasvári, Nedényi Bálintné Tiszavasvári, Matuz Jánosné Tiszavasvári Középen (civilben) Gaál Ibolya Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács V.B Egészségügyi Osztály szociálpolitikai csoportvezető, vizsgabizottsági tag) A megyében működő szociális otthonokban 1957-ig szakképzett nővér nem állt rendelkezésre. A nyíregyházi egészségügyi szakiskolában szervezett első, munkamelletti szociális otthoni ápolónői tanfolyamon,