Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

már a 89 gondozott figyelembevételével is csak 29 192 P fenntartási költséget biztosítottak. Sőt, 1932-ben, amikor már 99 ápoltja volt az intézetnek, mégis csak 31 242 P fenntartási költség állt rendelkezésre úgy, mint 1928-ban a 61 gondozott ápolása idején. Pedig a gondozotti létszám most kb. egyharmadával több volt az 1928 évinél. A fenntartási költség mélypontját — 67 gondozott figyelembevételével és 18 824 P-vel — 1935-ben érte el. Ilyen alacsony összeg 1927-től 1944-ig nem fordult elő. A városi szegény- és betegmenház fenntartási költsége a következő évtől 1936-tól, folyamatos emelkedést mutat, mert csaknem azonos létszám mellett (70-72 fő) 1940-re elérte a 24 377 P-t. Jóllehet ebben szerepel játszott az újabb infláció, tehát a magasabb fenntartási költség nem tudott minőségileg javulást eredményezni. A pénzhígulás 1943-ra már egészen nagy méreteket öltött. Ezért volt az, hogy az 1942. évi 34 307 P-höz képest, 1943-ra (93 gondozott) 51 048 P-re rúgott a fenntartási költsés. Ez 1944-re, 62 gondozott figyelembevételével már 81 953 P volt. (1. 47. sz. kimutatás) A háború miatt 1945-re az országnak nem készüli költségvetése. így Nyíregyháza városnak sem. Arra, csak 1946. augusztus l-e után, az új forint belépésével nyílt lehetőség. A rendkívüli viszonyokra való tekintettel a belügyminiszter 1946. július 19-én 182 500/1946. III. 10. sz. rendeletével megkereste valamennyi törvényhatósági jogú és megyei város polgármesterét és felhívta azokat a költségvetés legsürgősebb összeállítására. Kimondta, hogy a költségvetés elkészítésénél általában a 42 200/1947. B.M. sz. rendeletben foglaltak az irányadók, de a mostani összeállításra kerülőnél attól eltérő rendelkezések szem előtt tartása mellett kell eljárni, mert: — a költségvetést 1946. augusztus 1-töl 1947. július 31-ig terjedő egy évi időtartamra kell összeállítani, tehát töredék évre, — a költségvetést úgy kell összeállítani, hogy annak kiadási és bevételi oldala lehetőleg egyensúlyban legyen. Ezt egyrészt azzal indokolta, hogy a hiány fedezésére a fennálló rendelkezések értelmében pótadót kivetni nem lehet, másrészt államsegély engedélyezésére csak igen korlátozott mértékben lesz lehetőség, — a költségvetés összeállításánál — az ismertetett körülmények miatt — előbb a várható fedezetet kell számbavenni, és ehhez viszonyítva kell a költségvetés szükségleti részét összeállítani. Továbbá: elsősorban a személyi járandóságokat kell biztosítani; a dologi kiadások tervezésénél a legmesszebbmenő takarékosságra hívta fel a figyelmet; végül kihang-