Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

történő beutalás joga a fővárosi tanács vb szakigazgatási szervének hatáskörébén maradt. Ez megnehezítette a működtetést. Az intézet megnyitásakor rendelkezésre álló épület 104 gondozott elhelyezésére volt alkalmas, de ekkor még hiányozlak az ehhez szükséges felszerelési tárgyak. A Budapestről leszállított gondozottak ruhaellátása terén is nagy hiányok mutatkoztak, mert megfelelő' mennyiségű ruhaneműt nem 1091 szállítottak le. Ennek következtében a váltás nem volt lehetséges. Valamelyest javult a helyzet, de nehézségeik voltak még 1952-ben is. (1. 54. sz. kimutatás). A gondozottak többsége a fővárosi koldusokból, lumpen elemekből, idős prostituáltakból kerültek ki, akik saját ruhaneművel alig rendelkeztek. Máriapócson tartózkodásuk alatt mindvégig sérelmezték a fővárosból Máriapócsra történő kihelyezésüket. A budapesti kolduskérdés további felszámolása során 1952 elején is folyamatosan érkeztek a koldusok Máriapócsra. A férőhelyek növelése céljából a főváros. 1952. február 13-án 20 db vaságyat, 20 db szalmazsákot. 20 db széket, 8 db szekrényt és 4 db kis méretű asztalt szállított le. A belügyminisztérium ezzel egyidőben értesítette a Megyei Tanács V.B. III. Igazgatási Osztályt, (8035-9/5/1952. I. 4. sz.) hogy a Máriapócson még betölthető férőhelyeket a főváros a közeljövőben igénybe fogja venni. Ezért utasítsa a nyírbátori járási tanács vb igazgatási osztályát, hogy 20 gondozottra vonatkozólag 1952. március 1-tól kezdődően készítsen pótköltségvetést, s ezt sürgősen terjessze fel hozzá. Ezzel a 80-as ágyszám 1952. március 1-től 100-ra növekedett. Később újabb 10 ággyal bővült, így elérte az engedélyezett 110 férőhelyet. Ez az otthon is, mint az. ebben az időben szervezett megyei feladatokat ellátó (Szakoly, Tarpa, Tiszavasvári) otthonok az előfeltételek zavartalan biztosítása hiányában kezdte meg működését. Pl. Máriapócson ásott kút szolgáltatta a vizet. Ez a célnak nem felelt meg, mert az intézet vízellátásához 290-300 cm vízoszlopra lett volna szükség, de a napok alatti gyors homokbetörés ezt megakadályozta. A máriapócsi otthonban úgy a víznyomási, mint az áram fejlesztést egy motor szolgáltatta. Az intézet rossz dinamójának hajtását ekkor egy 12 HP „Fried" féle benzinmotor végezte, mely már használt állapotban került az olthon tulajdonába és megbízhatóságára számítani nem lehetett. Nagyon gyakran volt kiesés a világítás és vízszolgáltatásban. Az otthon áramfejlesztő dinamója (a falu még nem volt villamosítva) pl. 1952. július 13-án elromlott és még augusztus közepén sem voll világítás és áramszolgáltatás az intézelben. Csak augusztus végén szerelték be az új dinamót, s csak ekkor kezdődött meg az áramszolgáltatás, a gépi erővel való világítás