Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

FÜGGELÉK a forrás megjelölésével

TÖRTÉNELMÜNK A JOGALKOTÁS TÜKRÉBEN Függelék C/a. FŐBB JOGFORRÁSOK TÖRVÉNYHOZÁS KÖZPONTI IGAZGATÁS HELYI IGAZGATÁS JOGSZOLGÁLTATÁS HADÜGY PÉNZÜGY EGYÉB JOGSZABÁLYOK MŰVELŐDÉSÜGY XIII. SZÁZAD XI-XII. SZÁZAD 1000 k. 1. István 1. tör­vénykönyve 1030­1038 I. István 2. tör­vénykönyve 1077 c. I László ún. 3. törvénykönyve 1077 k. I. László 2. tör­vénykönyve 1092 I. László 1. tör­vénykönyve (zsi­nati határozatok) 1100 k. Kálmán tör­vénykönyve Az esztergomi zsi­nat határozatai 1116 k. Ismeretlen zsi­nat határozatai 11­12.SZ. Királyi tanács (rendre kialakuló méltóságok: ná­dor, udvarispán­udvarbíró, asztal­nokmester, pohár­nokmester, stb.) 12. sz. v. Akancclláría ki­alakulása 11 -12. sz. Királyi várme­gyék (ispán, ud­varbíró, hadnagy, századosok, tize­desek, várjob­bágyok, vámépek) 11. sz. A király és taná­csa Udvarispán (ná­dor) Királybírák (billo­gosok) Megyés ispánok, megyei udvarbf­rák Érsekek, püspö­kök 1077 e. (?) A nádorispán­nál van a király pecsétje 1077 u., A királybírák (billogosok) emlí­tése 1092 a törvényekben 1100 k. Zsinati bíróságok 12. sz. v. A immunitás megjelenése (nagybirtokosok bírói joghatósága) 1000 k. Szolgáló "vité­zek" említése 1100 k. Az ispánok 100 pensa után 1 pán­célost állítanak: a várőrök katonai szolgálata 1000 k. Királyi pénzverés német mintára 1100 k. A "szabadok dé­nárainak" említé­se: vámszabáiyo­zás, egyharmada az ispáné 12. sz. A pénz kényszer­beváltása: a pénz­rontás (a súly és a finomság csök­kentésével) 1000 k. Más-más törvény a szabadokra és a szolgákra 1030­1038 A szolgák felsza­badításának módja 1077 e. A szökevények összeszedése Ván­dorkercskedők 1100 k. Földjükről elűzött szabadok említése az izmaeliták szét­telepítése 1116 k. Elvándorló falvak említése 1138 AdŐmösi prépost­ság birtokössze­írása 1000. k Az egyházszerve­zés jogszabályai 1030­1038 Az egyházi tized elrendelése 1055 A tihanyi apátság alapítólevele 1077 e. Törvények a ma­gántulajdon védel­méről 1077 k. istenítéletek 1092 Pogány szokások tilalma, boszor­kányhit 1100 k. Tudatlan papok felszentelésének tilalma, Kálmán a boszorkányhit (strigaüldözés) el­len 1116 k. A házasságkötés formája 1181 Az írásbeli ügyin­tézés említése XIII. SZÁZAD XI-XII. SZÁZAD 1222 Az első Aranybulla 1231 A második Arany­bulla 1267 Az első országgyű­lési dekrétum 1290 ­1291 III. András 1. dek­rétuma 1298 III. András 2. dek­rétuma 1222 A nemesek (servi­ensek) jogainak biztosítása az A ranybutlában 1267 Megyénként 2 - 3 nemes jöjjön az országgyűlésre 1290­1298 Évenkénti ország­gyűlés, a méltósá­gok ellenőrzésé­nek kívánsága 13. sz. Királyi tanács (új méltóságok: tár­nokmester, alkan­ccllár) 1298 A királyi tanács összetételéről és a tanácsosok fele­lősségéről szóló törvény 13. sz. dereka Az clso vá­rosi kiváltságleve­lek, mintájuk: "a székesfehérvári szabadság*' 1206 Karakó és Igen "vendégeinek" szabad ságieve te 1224 Az erdélyi szászok kiváltságlevele (Andreanum) 1230 (Szatmár) Németi szabadságlevele 1232 A nemesi várme­gyék kialakulásá­nak jele: a Zala megyei serviensek bíráskodása 1244 Pest szabadságlc­vclc ("aranybul­la") 1267 A nemesi várme­gye törvényi elis­merése 1271 Győr szabadságle­velc 1279 Kuntörvények 1290,1298 Törvények a szolgahírák Ítélke­zéséről 13. sz. Országbíró, a ki­rályi jelenlét bírá­ja A megyei törvény­szék kialakulása (alispán és szolga­bírák) Városi bíróságok (bíró és esküdtek, pénzbíró. vásárbí­ró) Vikáriusok az egy­házi bíróságokon 1222 Székesfehérvári törvénynapok: a nádor bíró a király 1231 helyett: az udvar­bíró bíráskodik a kúriában 1232 Zala megye servi­sensei együttesen bírói joghatóságot gyakorolnak 1222 A serviensek csak zsoldért kötelesek 1231 külföldön hada­kozni 1267 A nemesek hadkö­telezettségének korlátozása 1290 A nemesek és szá­szok hadkötele­zettségének korlá­tozása 13. sz. 1. fele A királyi nagybirtokrend­szer szétesésével az államháztartás domaniális jöve­delmeit regálékkal (adó, vám) pótol­jfk 1222 A királyi servien­sek adómentessé­ge, nyestbőradó a délvidéken: a pénz egy évig forogjon zsidó és izmaelita nem lehet kamarai tisztviselő 1233 A beregi egyez­mény (az egyhá­zak sójárandósá­«a) 1267 A nemesek mente­sek a "kamara hasznától" 1288 Az esztergomi vámtarifa 1290 A nemesek és szá­szok adómentes­ségének megerősí­tése: új pénz: a ne­mesek és egyházi­ak vámmentessé­ge 1298 Új pénz: a hamis­pénzverők meg­büntetése 1222 A királyi servien­sek jogai, a nagy­urak ellenállási jo­ga, a vendégtele­pesek szabadságai 1231 Az 1222-i szabad­ságok megerősíté­se 1226 A pannonhalmi a­pátság népei szol­gáltatásainak 1233 írásba foglalása 1267 A nemesi szabad­ságok megerősíté­se, a bárók előjo­gai 1290 A nemesek és szá­szok szabadságai, az erdélyi és szla­vón nemesek ki­váltságai 1298 A nemes szolgál, akinek akar (ezt törvény biztosítja) 1208. 1235 A Váradi Regcs­trum (tűzcsvaspró­bák jegyzökönyve) 1222 A "tolvajjá kiáltás" tilalma 1231 Törvény a hiteles helyekről 1250 k. A veszprémi főis­kola kialakulása 1267 Az írásbeli kérvé­nyezés eltiltása 1276 A veszprémi főis­kola pusztulása XIV. SZAZAD 1351 I. Lajos dekrétuma {az Aranybulla meg­újítása és kiegészí­tése) 1397 Zsigmond temesvá­ri dekrétuma 1351 Törvényhozás az országgyűlés kéré­1385 Megyénként 4 ne­mes követ 1386 Törvényhozás ki­rály nélkül 14. sz. Királyi tanács (új méltóságok: titkos kancellár, főkincs­tartó) 14. sz. 1 fele További ne­mesi vármegyék alakulnak ki, pol­gármesteri tisztség Sopronban 1350 k. Buda királyi székhely és a váro­sok mintája lesz 14. sz. 2. fele "Választott község" Pozsony­1374­1379 Kísérlet a magyar városok közös fő­hatóságának meg­teremtésére (Sze­pesi Jakab a váro­sok bírája) 14. sz. Nádori közgyűlés 1330 k. A földesúr bírói hatóságát már jog­elvnek tekintik 1370-es évek Kancellár: a különös jelenlét bírája Központi panasz­felvevőhely a kú­riában 14. sz. 1. fele Abandcriális had­rendszer általá­nossá lesz 1397 Telckkatonaság 1323 Állandó értékű pénz verésének kí­sérlete: a tclckadó­zás bevezetése 1325 Nemcsérc­monopólium 1327 Földesúri bánya­szabadság 1335 k. A magyar arany­forint bevezetése, állandó értékű ezüst váltópénz 1335- Kamaraszerződé­sek: a pénzverés és pénzügyi igaz­gatás 1345 reformja 1351 A "kamarahaszna" telkenként 3 garas: a szárazvám eltör­lése, bányaszabad­ság 1397 Rendkívüli adóki­vetése 1312­1315(?) A jobbágyköttö­zés szabályozása 1351 A jobbágyok ki­leneedkőtelesck, az ország nemese­inek egyenlő sza­badsága 1384 A nemesi szabad­ságok megerősíté­se 1397 A jobbágyköltözés biztosítása 1312­1315(7) Kancelláriai és hiteles helyi illeté­kek, megyei levél­tár 1351 A kisebb konventek pecsétjeinek nincs érvényük 1367 A pécsi egyetem megalapítása 1389 Az óbudai egyetem megalapítása 1406 Zsigmond városi dekrétuma 1435 Zsigmond na­gyobb dekrétuma 1446 A kormányzóvá­lasztó országgyű­lés dekrétuma 1464 I. Mátyás koroná­1446 A rendek törvényt alkotnak a király nélkül 15. sz. e. Kinevezett taná­csosok a királyi tanácsban 1401 Átmeneti tanácsi kormányzás a ki­rály fogsága ide­jén 1439 A nádorválasztás 1406 A királyi városok jogainak és köte­lességeinek szabá­lyozása 1412 Tizenhárom sze­pesi város elzálo­gosítása 1435 A szolgabíró köte­1406 A városok felleb­bezhetnek a tár­nokmesterhez, vagy az anyavá­roshoz 1429 A különös jelenlé­ti bíróság elhalása 1435 A személyes jelen­1405 Az átvonuló kato­nák kártételének tilalma 1427 Az átvonulok kár­tételeinek tilalma, árszabályozás 1432- A Sienai Reges­trum (királyi ja­1405 A pénzforgalom és a vámügy szabá­lyozása (harmin­cad): a sóbehoza­tal tilalma, bánya­szabadság 1411 e. A kamarahaszna és a tized szedésé­1406 A városi polgárok szabadságai, a jobbágyköltözés szabadságának megerősítése 1433 A pozsonyi pékek céhszabályzata 1437 A két kolozs­1404 Place tum ru gui ni 1405 A közjegyzők mű­ködésének meg­szorítása 1410 Az óbudai egyetem újjászervezése 1467 Mátyás király po­zsonyi egyeteme XV. SZAZAD zási dekrétuma 1486 I. Mátyás nagyobb dekrétuma (az első nyomtatásban is megjelent törvény) 1492 H. Ulászló na­gyobb dekrétuma elvenek kijelenté­1444 ­1452 Országtanács 1458 u. A királyi titká­rok növekvő sze­repe a központi ügyintézésben 1464 Egységes fő- és titkos kancellári méltóság 1485 A nádort hatáskör szabályozása 1498 ­1500 A kir. tanács szer­vezetéről szóló törvények les elfogadni meg­választását 1444 Vármegyei esküd­tek választása 1456 A tárnoki jog első megszövegezése 15. sz. Járások alakulása 1486 Törvény kívánja, hogy az alispán megyebeli legyen 1492 A megyei esküd­tek állandósulása 1498 A mezővárosokat a törvény kilenced­kötelesekké teszi 1500 Az első fennmaradt vármegyei jegyző­könyv (Zólyom m.) léti bíróság állan­dósulása, a bírói eskü törvénybe ik­tatása 1445­1452 Az Országtanács bírósága 1453 Különös és sze­mélyes jelenléti bíróság párhuza­1456 A tárnoki cikkek első megszövege­zése 1458 Állandó bírásko­dás hatalmas kodá­si ügyekben 1464 A személyes jelen­lét egységes bíró­sága (személynök) 1486 A nádori közgyűlés és a párviadal megszűntetése 1495 A hűtlenség cse­lekménycinek bí­rósága az ország­gyűlés Szolgabírák és es­küdtek a megye alsófokú bírái vaslatok a hadse­reg 1433 szervezetére vo­natkozóan) 1435 Zsigmond "hadi szabályzata" 1439 A honvédelem el­sősorban a király kötelessége 1459 Hadügyi reformok 1462 Mátyás megveti zsoldos serege a­lapjait 1492 20 porta után 1 ka­tonát kell állítani 1498 36 porta után 1 ka­tonát kell állítani: a bandériumok új szabályozása nek szabályozása 1430 Adukát kivonása a forgalomból 1432 Új, nagyobb déná­rok verése 1439 A kamarahasznát a régi módon kelt fi­zetni 1453 Az országgyűlés és adómegszavazás joga 1464 Az egyházi tized beszedésének sza­bályozása 1467 "Koronavám", a "királyi kincstár adója" 1474 Egyforintos hadi­adó 1478 Egyforintos hadi­adó megszavazása öt évre 1486 A tizedszedés újabb szabályozá­1490 Mátyás pénzügyi reformjainak meg­semmisülése monostori egyez­ség urak és parasz­tok között 1439 A nemesek tized­mentessége 15. sz. közepe A pesti ko­vácsok és fegyver­csiszárok céhleve­le 1492 A kilenced szabá­lyozása A sárvári és kapuvári urada­lom urbánriuma 1495 A szökött jobbá­gyokat vissza kell szolgáltatni 1498 Törvényhozás a mezővárosok el­len (kilenced) 1472­1477 Az első budai nyomda

Next

/
Oldalképek
Tartalom