Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Ötödik fejezet - A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI MAGYAR ÁLLAM 1944-1989

VI. Mezőgazdasági, VII. Építésügyi, VIII. Közlekedési, IX. Oktatási- és népművelési, X.Közegészségügyi- és népjóléti osztály. Budapest fővárosban hasonlóan, azzal az eltéréssel, hogy az Oktatási és a Népművelési osztályok önállóak voltak, s önálló Munkaerőgazdálkodási és önálló Lakásgazdálkodási osztályt is szerveztek.

132 A községi VB-ok mellett osztályokat és titkárságot szervezni nem volt szükséges, illetve kötelező.

133 Az új struktúra kiépítésével tehát: 1/ Felszámolták az önkormányzati jellegű igazgatást, totálisan államosították és pártirányítás alá vonták a közigazgatást. 21 A járásokban, Budapest és a nagyobb városok kerületeiben - ahol eddig képviseleti-testületi szervek nem működtek -tanácsot hoztak létre, igy az igazgatási tevékenység választott testületi szerv - a járási tanács, illetve a kerületi tanács - irányítása, ellenőrzése alá került. (AIk.30. §., Tt.3. §) 3/ A városokat a területüknek megfelelő járásba sorolták be, azaz a járási tanácsnak alárendelt igazgatási egységgé tették (járási városok) (Tt.5. §), de a Minisztertanács - a Tt.6. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a megyeszékhelyeket és további hat várost kivette a járási fennhatatóság alól,

134 s ezek közvetelnül a megyei tanácsnak voltak alárendelve, (megyei városok) A korábbi törvényhatósági jogú városok 1950. június 15-től a megyei városokkal azonos jogállásúak lettek, s a megyei tanácsnak voltak alárendelve.

135 A városok jelentős része ezzel az igazgatási hiererchia alacsonyabb fokára került, mint a megelőző időszakban volt. 4/ A községekben - egy belügyminiszteri intézkedés alapján - kevés kivétellel, minden olyan településen, amelynek legalább 300 lakosa volt, önálló tanácsot (és igazgatást) szerveztek. (Túllépve a törvényi 500 fős határt.) Az a szempont