Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Negyedik fejezet - A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR ÁLLAM 1919-1944

Negyedik fejezet A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR ÁLLAM 1919-1944 /. A HORTHY-KORSZAK ÁLLAMSZERVEZETE 7 17 A Tanácsköztársaság leverése után szociáldemokrata, majd polgári kormány alakult,

44 de az államforma és az államfő kérdése tisztázatlan maradt. (Kormányzói jogkörrel a még 1918. október 27-én "homo regius"-szá kinevezett József főherceg tevékenykedett). 1920. február 27-én a Nemzetgyűlés "az államfői hatalom kérdéseinek végleges rendezéséig" létrehozta a kormányzói tisztséget és 1920. március 1-én kormányzóvá választotta Horthy Miklóst.

57 Az 1920. június 4-én aláírt és az 1921: XXXIII. tc-kel becikkelyezett békeszerződés

58 értelmében Magyarország területének kétharmad részét (70 %-át), lakosságának több mint felét (60 %-át) elvesztette. (28/ a, b melléklet) A megmaradt területen létrejött király nélküli királyság formáját tekintve parlamenti monarchia volt (1920:I.tc.) A két világháború közötti magyar parlamentarizmus a speciális (több elvű vagy összetett) kétkamarás parlamentarizmus és a hegemonisztikus pártelvűség kiteljesedésének és - 1944. március 19-ig - folyamatos működésének az időszaka.

56/b Az országgyűlés (1920-tól 1926-ig egykamarás nemzetgyűlés) volt az állami szuverenitás törvényes képviselője. Az utolsó király IV. Károly uralkodó jogait 1921-ben az 1921: XLVII.tc. szüntette meg. Ugyanez a törvény megfosztotta a