Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Harmadik fejezet - A POLGÁRI DEMOKRATIKUS ÉS A PROLETÁRFORRADALOM ÁLLAMA 1918-1919

//. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÁLLAMSZERVEZETE 1919.1.2,53 1919. március 21-től 1919. augusztus l-ig az ország államformája Tanácsköztársaság, amelynek vezető testülete a Forradalmi Kormányzótanács (elnöke: Garbai Sándor).

54 A Forradalmi Kormányzótanács 44 1919. április 4-én közzétett XXVI. számú rendeletével életbeléptette az ideiglenes alkotmányt, amely rögzítette a tanácshatalom gazdasági és társadalmi alapjait, s biztosította a dolgozók részére a demokratikus választójogot. E széleskörű választójoggal megtartott választások alapján létrejöttek a helyi tanácsok és ezeknek csúcsszerve, a Tanácsok Országos Gyűlése. Az Országos Gyűlés június hónapban megszavazta az alkotmányt.

55 Az Alkotmány szerint a legfőbb hatalom a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlésének kezében van. Ennek ülésszakai között hatáskörét a belőle alakult kisebb létszámú szerv, a Szövetséges Központi Intéző' Bizottság gyakorolta. A két legfőbb államhatalmi szerv mellett a népgazdaság ellenőrzésére a háromtagú Központi Ellenőrző Bizottság szolgált. Az államigazgatás legfőbb szerve az alkotmány szerint a Kormányzótanács volt. Tagjai a népbiztosok voltak, akik egy-egy szakigazgatási ág élén álltak. A Kormányzótanács szervezetébe beépítve a termelés és a javak elosztásának feladatait a Népgazdasági Tanács látta el. Főosztályai élén is népbiztosok álltak. A Kormányzótanácsot feladatainak ellátása terén számos országos hatáskörű szakigazgatási szerv volt hivatva támogatni. Pl. Központi Lakásbizottság, Építési Direktórium, Országos Központi Árvizsgáló Bizottság, Élelmezési Diktatúra, Cukor-