Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

FÜGGELÉK a forrás megjelölésével

ESEMÉNYEK, ADATOK Forgalmi gócok kialakulása (Győr, Sopron, Pozsony, Zágráb). A királyi nagybirtokrendszer szétesése. Kézműves-vásáros helyek szaporodása. Az egyszerű árutermelés és áruforgalom kibontakozása. - Az ezüstbányászat fellendülése. Elpusztul a lakosság 50%-a. A félnomád állattenyésztés újraéledése. Az ipari, kereskedelmi és bányalelepülések királyi kiváltságok révén várossá fejlödnek (Győr, Buda, Zágráb,Trencsén, Zólyom, Besztercebánya,Selmecbánya, Késmárk, Lőcse, Beregszász, Gyulafehérvár stb.). - Föllendülő külkereskedelem Velence, Bécs és Regensburg felé. Havasalföldi és moldvai kereskedelmi kapcsolatok. A feudális anarchia az országot tartományokra bomlasztja és bénítja a termelést. Lakosság; kb. 2 millió. - A királyi birtokok részleges helyreállítása a nagybirtokrendszer fenntartásával. - Egységes, szabad költözésű jobbágyosztály kialakulása. Céltudatos városfejlesztési politika. Űj kiváltságok a külkereskedelmi forgalom gócainak (Buda, Pest, Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Kassa, Eperjes, Bártía, Lőcse). - Földesúri bányaszabadság, nemesfém-beszolgáltatási kötelezettség. Ai aranybányászat jelentős fejlődése. Élénk itáliai kereskedelmi kapcsolatok. Firenzei bankár- és kereskedelmi kolónia Budán. Magyar-cseh-lengyel kereskedelmi együttműködés. A nyugatra irányuló marhakivitel fellendülése, A városi kézművesipar rohamos fejlődése.