Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

FÜGGELÉK a forrás megjelölésével

39. melléklet , r' ' A vármegyék neve, székhelye és a törvényhatósági jogú városok 1945-1950. Vármegye /vm./ törvényhatósági jogú város /tjv/+/ 1. Abaúj vm. 2. Baranya vm. Pécs tjv. 3. Bács-Bodrog vm. Baja tjv 4. Békés vm. Békéscsaba tjv.+/ 5. Bihar vm. 6. Borsod-Gömör vm. Miskolc tjv. 7. Csanád vm. 8. Csongrád vm. Hódmezővásárhely tjv. Szeged tjv. 9. Fejér vm. Székesfehérvár tjv. Győr-Sopron vm. Győr tjv. Hajdú vm. Debrecen tjv. Heves vm. Jász-Nagykun-Szolnok vm. Komárom-Esztergom vm. Nógrád-Hont vm. Pest-Pilis-Solt-Kiskunk vm. Budapest szfőv. Kecskemét tjv. Somogy vm. Kaposvár tjv.+/ Sopron vm. Sopron tjv. Szabolcs vm. Szatmár-Bereg vm. Tolna vm. Vas vm. Szombathely ljv.+/ Veszprém vm. Zala vm. Zemplén vm. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. +/ Vármegyei székhely Szikszó Pécs Baja Gyula Berettyóújfalu Miskolc Makó Szentes Székesfehérvár Győr Debrecen Eger Szolnok Esztergom Balassagyarmat Budapest Kaposvár Sopron Nyíregyháza Mátészalka Szekszárd Szombathely Veszprém | Zalaegerszeg Sátoraljaújhely Kaposvár és Szombathely 1945. szeptember 1-én, Békéscsaba 1948. március 15-én aiakult törvényhatósági jogú várossá. /Az 1942.évi XXIII.tc. alapján kiadott 111.325/1945.sz. BM.r. illetve az 1947. évi XHI.tc. alapján kiadott 201.609/1948.III.3.BM.sz.r./ A törvényhatósági jogú városok azután a vármegye után következnek, amelyekhez földrajzi fekvésük szerint tartoznak.