Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Első fejezet - A FEUDÁLIS ÁLLAM AZ ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL 1848-IG

Első fejezet A FEUDÁLIS ÁLLAM AZ ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL 1848-IG /. A MAGYAR ÁLLAM KELETKEZÉSE. A KORAI FEUDÁLISÁLLAM A XIII. SZÁZAD DEREKÁIG \.l A magyar állam kialakulása és államszervezete l- 2- 3 A magyarok a IX. század végén, a X. század elején települtek le a Duna-völgyében, a Kárpát medencében. (1./ a, b melléklet) A Kárpát medencében letelepült magyarság gazdasági és társadalmi fejlődése

4 (1./ c melléklet) a X. század végére szükségszerűen az állam létrejöttéhez vezetett. Az államszervezés munkáját már Géza (Gyécse) fejedelem kezdte meg a X. század végén. Fia, a keresztségben István nevet nyert Vajk (Waic) fejedelem betetőzte e művet. István időszámításunk 1000. évében Rómától koronát kért és kapott, s a koronázás aktusával keresztény király lett. Magyarország pedig a környező államok által elismert királyság, új állam (2. melléklet) az európai feudális rendben. István király és közvetlen utódainak állama alapvetően hűbéri állam volt, de még nem lehetett tiszta hűbéri államnak tekinteni. Ezért a magyar államot István királynak és közvetlen utódainak uralkodása idején korai feudális államnak nevezhetjük. (3. melléklet) A korai feudális államban a király hozta a törvényeket, azonban legtöbbször meghallgatva az udvarában tartózkodó legelső hűbérurak, az egyházi és világi