Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

JEGYZETEK/1-182/

nemzetpolitikai irodák átvették a minisztériumok feladatkörének döntő részét, ezzel együtt, annak vezetését, illetve hatáskörét. Vezetői minisztereknek tekintették magukat. Hatáskörükbe vonták az ország irányításának "vezérkari feldolgozását", a tervezést és szervezést, a legfőbb katonai, párt- és állami vezetés összehangolását, valamint a jogszabályalkotást. Hozzáfogtak a hungarista alkotmány-tervezet és az új választójogi törvény kidolgozásához. A munkatörzs irodáinak feladatát a tervezésben, a minisztériumokét a végrehajtásban, a pártét az ellenőrzésben jelölték meg. Ezt kiegészítve Szálasi úgy rendelkezett, hogy a párt "a végrehajtó hatalommal szemben biztosított ellenőrzésijogát az egyes irodákon keresztül gyakorolja." (OL. Filmtár. 16721. db.) Uo. 401-403. o. 75./ A kormány a Szálasi-rezsimet el nem ismerő magyar diplomaták (mintegy 60 személy) felelősségre vonásával külön tábornoki büntetőbíróságot foglalkoztatott. A bíróság a 6150/1944. Me.sz. rendelet alapján távollétükben halálra és vagyonelkobzásra ítélt több követet, konzult, tanácsost és tisztviselőt. (OL.K.428., A Szálasi-per 68. o., Budapesti Közlöny, 1944. XII.4., Soproni Hírlap, 1944. XII. 10.) Uo. 398. o. 767 A rendelet kimondta: a hivatásrend "közhatóság, amelynek tisztviselői hatósági közegek". Az azonos iparágakhoz, szakmákhoz tartozó munkavállalók és munkáltatók összefogására 14 hivatásrend alakítását írták elő. Hivatásrendekbe tartozott tömörülni minden dolgozó. - Uo. 405. o. 777 A 27 a.m. 559-593. o. és Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Akadémiai Kiadó Bp. 1976. 515-541.0.