Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Hatodik fejezet - A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁNI ÁLLAMSZERVEZET 1989-TŐL

- Népjóléti Minisztérium: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat intézetei. - Pénzügyminisztérium: adó- és pénzügyi ellenőrzési igazgatóságok. - Központi Statisztikai Hivatal: megyei igazgatóságok. - Működtek továbbá a rendészeti és a honvédelmi igazgatás - rendőrség, honvédség, határőrség, vám- és pénzügyőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok, büntetésvégrehajtás - területi szervezetei.

18

' A területi közigazgatási beosztást illetően nem történt lényegesebb változás. Az Ötv-t módosító 1994. évi LXIII.tv. csupán annyi változást hozott - témánkat érintően - hogy az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését ellátó köztársasági megbízottak helyett, fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokat hozott létre,

182 továbbá ösztönzi a települési önkormányzatok társulását (41.§) és erősíti a polgármesterjogállását. (32-35.§) A minisztériumokat érintő változás, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium elnevzése 1996-ban Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumra változott, továbbá, hogy a tárcanélküli miniszterek száma időközben kettőre (a nemzetbiztonsági szolgálatokat és a privatizációt felügyelő) csökkent. A bírói szervezetben (Alk.45.§ és 1972:IV.tv.) és az Ügyészség szervezetében (Alk.51-53. § és 1972:V.tv.) nem történt változás. A módosított Alkotmány az 54-70. és 70/A-K.§-aiban szélesebb körben szabályozta az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit. Jogforrások: a törvény (19.§/3/ bek.b/pont), kormányrendelet (35.§ ./2/bek.), a miniszterelnök és a kormány tagjai által kiadott rendeletek (37.§/3/bek.), a helyi önkormányzatok képviselőtestületei által alkotott rendeletek. (44/A.§/2/bek./.