Réfi Oszkó Magdolna: Gazdálkodás a Rétközben a XVIII–XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 4. (Nyíregyháza, 1997)

Előszó

Jobbágylevelek, panaszok, beadványok tucatjai szólnak elöntött szántókról, egyéb növényi kultúrákról, igaz, legalább annyiszor olvashatunk vízjárta rétekről, legelőkről is. Valóban, miért is szegény a rétközi ember? Nem azért-e, mert a mai ember számára szinte elképzelhetetlenül nehéz körülmények között művelte kicsiny földjét, ami művelhető, víztől hozzáférhető volt? Nem azért-e, mert a már szinte legendás állatállományhoz nem sok köze lehetett? És, szándéka ellenére miért éhezett? Miért sújtotta gyakran éhínség a vidéket, ha az ártér terített asztalt, teli éléstárat jelentett? A vizsgálatok nem bizonyítják az egyes tájtörténeti és néprajzi munkák állítását, az ősfoglalkozások (állattenyésztés, halászat, vadászat, gyűjtögetés) XVIII-XIX. századi mítoszát a paraszti gazdálkodásban. Úgy vélem, hogy a Rétközben a földművelés — és nem az állattartás — volt a gazdálkodás alapja, különösen nem a gyűjtögetés vagy egyéb zsákmányoló tevékenység. A Rétköz természeti adottságai a XIX. századi vízi munkálatok előtti időszakban csak a puszta létfenntartáshoz nyújtottak anyagi alapot és nem kedveztek új törekvések befogadására. Az a tény, hogy a műszaki munkálatok előrehaladásával újabb és újabb területeket tudtak bevonni a mezőgazdasági termelésbe, a fejlődést nem az intenzrválódás irányába segítette. Maga a túlnépesedés is a mezőgazdasági technikai színvonal emelése ellen hatott, hiszen mindig rendelkezésre állt a helyi olcsó munkaerő. A Rétköz példája is bizonyítja, hogy az ember számára nincs más alternatíva, mint a természet, a gazdaság és a társadalom korhoz igazított szoros harmóniája, hiszen a rétközi társadalom is éppen ezen a téren vétette a legnagyobb hibát. Mivel az egyre növekvő lélekszámú népesség az önszabályozása életközösségeket az általa (kívülről) szabályozott mezőgazdasági ökoszisztémákkal váltja fel, az embernek csak akkor lesz esélye a túlélésre, ha a természeti környezet hasznosítása mellett mihamarább megtanulja annak a fejlesztését és védelmét is. • Jelmagyarázat a táblázatokhoz: — = nincs adat (a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő) .. = adat nem ismeretes 0 = a statisztikai adat nem fejezhető ki, mivel kisebb, mint a táblázatban alkalmazott mértékegység * Munkám az 1987. február 17-én megvédett kandidátusi disszertáció része. Akkor és most is sokan és sokféleképpen segítettek. Illesse őket hálás köszönetem. Néhai Lászlóffy Woldemárt, aki felhívta figyelmemet a Rétközre, Orosz Istvánt szakmai irányításáért, Rácz Istvánt és Kiss Z. Gézát a disz-