Réfi Oszkó Magdolna: Gazdálkodás a Rétközben a XVIII–XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 4. (Nyíregyháza, 1997)

2 A kedvezőtlen természeti és társadalmi tényezők szerepe a Rétköz hátrányos helyzetének kialakulásába

vándormozgalom indult el a megyében. A Leleszi Konvent (több rétközi falu földesura) 1724—1735 között tanúvallomás segítségével készített összeírása alapján 1055 jobbágy és 292 zsellér szökött el Szabolcsból. Magukkal vittek 909 ökröt, 581 lovat, 651 tehenet, 302 borjút, 899 juhot és 648 disznót.

45 Az állatszám (3990 db) is tükrözi az úrbéresek vagyontalanságát. Különösen szembetűnő, ha kiemeljük az igavonásra használt ökör- és lóállományt. Az elszökött 1347 úrbéres összesen 1490 ökröt és lovat bírt, amely 1 főre 1,1 munkaállatot jelent. A kor történetével foglalkozó szakirodalomban elfogadott tény, hogy a XVIII. századi belső vándorlás „országútjai" a töröktől felszabadult területek felé vezettek. Szabolcs megye példája bizonyítja, hogy voltak és lehettek más úticélok is. Ugyanis az elszökött vagy talán visszaszökött paraszti tömegek 64,8%-a a szomszédos megyékben (Bihar, Szatmár. Borsod, Zemplén) és városokban (Debrecen és a hajdú városok) telepedett le.

46 A török kiűzése (1699), majd a bécsi-udvar és a magyar uralkodó osztály kompromisszumaként 1711 tavaszán megkötött szatmári béke új politikai helyzetet teremtett. Megindult a békés termelő tevékenység, amely hosszú távon a paraszti társadalom süllyedését, de viszonylagos jólétét eredményezte néhány évtizeden keresztül.

47 JEGYZETEK 1 Lászlófly W. (1982) A Tisza. 19-25. 2 Borsy Z. (1961) 156., Magyarország földrajza 2. A tiszai Alföld (1969) 36-37. 3 A Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat történetének leírása (1896) 13., Takáts S. (1899) 3. 4 Pars Comitatus Szabolcsiensis a Fluvio Tibisco alluta. XVIII. sz. vége. OL (Országos Levéltár) S 80 (Vízrajzi Intézet) Tisza/19 5 Vizeink szabályozásának története. Rétköz. 2. VITUKI Kutatási Témák. OVL (Országos Vízügyi Levéltár) XXVI.5.a 6 Kormány Gy. (1973) 42. 7 Süli-Zakar I. (1974) 93., Béres J. (1975) 8-11., Nyárády M. (1941) 11-13., III. katonai felmérés (1869—1887) szelvényei. Htl (Hadtörténelmi Intézet) Térképtára (A szelvények jelzetét 1. Csendes L—N. Ipoly M. (1977) 175-178., Glaser L. (1939) 297-307. 8 MdrásfalvyB. (1975)8. 9 Pesty F. (1864) Szabolcs megye. OSZK (Országos Széchenyi Könyvtár) Fol. Hung. 1114 10 Kiss L. (1961) 10. 11 A helynévanyag felhasználását az ártérben folyó gazdálkodás jellemzésére Andrásfalvy B. (1975) alkalmazta először.