Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)

FÜGGELÉK a forrás megjelölésével

18. sz. I. fele 1241 1250 k. 18. sz. 2. fele 18 14. sz. fordulója 14.M, l. feie 14. sz. 2. fele Forgalmi gócok kialakulása (Győr, Sopron, Pozsony, Zágráb). A királyi nagybirtokrendszer szétesése. Kézműves-vásáros helyek szaporodása. Az egyszerű árutermelés és áruforgalom kibontakozása. - Az ezüstbányászat fellendülése. Elpusztul a lakosság 50%-a. A félnomád állattenyésztés újraéledése. Az ipari, kereskedelmi és bányatelepülések királyi kiváltságok révén várossá fejlődnek (Győr, Buda, Zágráb,Trencsén, Zólyom, Besztercebánya,Selmecbánya, Késmárk, Lőcse, Beregszász, Gyulafehérvár stb.). - Fellendülő külkereskedelem Velence, Bécs és Regensburg felé. Havasalföldi és moldvai kereskedelmi kapcsolatok. A feudális anarchia az országot tartományokra bomlasztja és bénítja a termelést. Lakosság: kb. 2 millió. - A királyi birtokok részleges helyreállítása a nagybirtokrendszer fenntartásával, - Egységes, szabad köitözésű jobbagyosztály kialakulása. Céltudatos városfejlesztési politika. Üj kiváltságok a külkereskedelmi forgalom gócainak (Buda, Pest, Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Kassa, Eperjes, Bártfa, Lőcse). - Földesúri bányaszabadság, nemesfém-beszolgáltatási kötelezettség. Az aranybányászat jelentős fejlődése. Élénk itáliai kereskedelmi kapcsolatok. Firenzei bankár- és kereskedelmi kolónia Budán. Magyar-cseh-lengyel kereskedelmi együttműködés. A nyugatra irányuló marhakivitel fellendülése. A városi kézművesipar rohamos fejlődése.