Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)

FÜGGELÉK a forrás megjelölésével

A GAZDASÁGI ÉLET Ï ÉV ESEMÉNYEK.ADATOK I > 9. SZ. V. 10. sz. 1. fele A nomád honfoglaló magyarság száma: kh. 400 000. Nemzetségi szervezet. - A háziipar mellett kismérvű ipar (nyerges, íjas, kovács, ötvös, szekérkészítő, fazekas stb.). - Erdélyben só-és ezüstbányászat (?). — Vásárok a nemzetségfök várai körül; kijevi kereskedelmi kapcsolatok (bizánci és keleti luxusáruk). 10. sz. 2. fele Lakosság: kb. 600 000. - Magánbirtokok kisajátítása a közös száilásterületekből. A törzsi-nemzetségi szervezet bomlása. Á pásztor termelési'mód válsága. - Áttérés a földművelésre. - Üj kereskedelmi kapcsolatok dél, észak és nyugat felé (behozatal: fegyverek, luxuscikkek, kivitel: ló, só, ezüst). 1)70-1000 Az egységes állam kialakulása. Gazdasági alapja: a királyi birtok. « 11. sz. Királyi adomány révén feudális földtulajdon (egyházi és világi) kialakulása. A jobbágy-paraszti munkaviszony kezdete. A külkereskedelmi forgalom központja: Esztergom, Székesfehérvár. 11. SZ. V. Lakott terület: kb. 200 000 km

2

. Lakosság: 1 millió. 12. sz. Lakott terület: kb. 220 000 km*. Lakosság: 1,8 • 2 millió. - A nagybirtokok rohamos növekedése a királyi bírtok rovására. A földművelés, gabonatermesztés általánossá válása. Iparos falvak telepítése. — A legfontosabb dunai átkelőhely ; Pest.