Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)
Első fejezet - A FEUDÁUS ÁLLAM AZ ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL 1848-IG
ségek együttesen. A községi közigazgatást átfogóan először Mária Terézia úrbéri pátense (1767), majd az 1836:IX.tc. szabályozta. Az 1832-1836. évi törvényhozás a községek háromfajtáját különböztette meg: A rendezett tanáccsal nem rendelkező községet; a rendezett tanáccsal felruházott (rendezett ítélő tanácsot tartó) vagy szabadalmas mezővárost és a nemesi községeket. A jogszolgáltatás szervezete a XVIII. század elején átalakult. A legfőbb nemesi bíróság a - hétszemélyes táblát (tabula septemviralis) és a királyi táblát (tabula regia iuridiciaria) magába foglaló - királyi kúria. Központi bíróság még e korban a tárnoki szék (sedes tavernicalis) 13/b és a személynöki szék (sedes personalis). 13/a Megszűnt az ítélőmesterek vidéki bíráskodása s a nemesek ügyeiben az országban több helyen (Nagyszombat, Kőszeg, Eperjes és Debrecen) felállított kerületi táblák fellebbviteli fórumok lettek, emellett egy-egy vármegye illetékességi területén túlterjedő polgári ügyekben elsőfokon is ítélkeztek. A legelterjedtebb bíróság a nemesek pereiben a vártnegyei törvényszék (sedria) volt. A nemesek kisebb polgári ügyeit a szolgabíró, illetve az alispáni szék, mint alsóbíróság intézte. A vármegyei büntető-igazságszolgáltatás is átalakult. 33 (20. melléklet) A szabad királyi városok polgárai és lakosai ügyében továbbra is a városi tanácsok (senatus, magistratus) ítélkeztek. Fellebbezni a tárnoki, illetve a személynöki székhez lehetett. 13/ab A jobbágyok ügyeiben elsőfokon a falusi bíró, a földesúr tisztje vagy az úriszék ítélkezett. Az egyetemi ifjak bűnügyeiben a pesti egyetemnek külön büntetőszéke ítélkezett. Az egyházi bíróságok (szentszékek) hatásköre egyre zsugorodott. A polgári kor küszöbén új polgári jellegű bíróságok, váltótörvényszékek kelet-