Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)

Első fejezet - A FEUDÁUS ÁLLAM AZ ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL 1848-IG

gazdasági ügyeinek irányítását, a gazdasági erőforrások felhasználását a gazdasági tanács (consilium oeconomicum) vezette. A fejedelem munkájában legfőképpen udvari kancelláriájára támaszkodhatott. Ennek élén a kancellár állt, az ügyeket a kancelláriai igazgató a mellé beosztott titkárokkal vitte, köztük külön hadügyi referenssel. 1705-ben külön senatusi kancellária is kiépült. Az erdélyi ügyeket a fejdelem az önálló erdélyi kancellária útján intézte, s az erdélyi tanács mellett még egy kancellária működött. Az Ónodon 1707-ben lezajlott országgyűlésen elfogadták a függetlenségi nyilatkozatot, megszüntetve ezzel a Habsburgház uralkodói jogát. Itt fogadták el számos határozat mellett - a haditörvénykönyvet (regulamentum militare). Az addig különálló Erdély és Magyarország között a Rákóczi szabadságharc alatt szoros állami kapcsolat - lényében perszonálunió - létesült. Az erdélyi rendek ugyanis Rákóczit, Magyarország vezérlőfejedelmét Erdély fejedelemévé megválasztották és - négy országgyűlésen (Gyulafehérváron, Medgyesen, Marosvásárhelyen és Huszton) - kimondták a két ország közötti szövetségkötést.

22 Az 1708-ban tartott sárospataki gyűlés megengedte, hogy a hűséges jobbágykatonák felszabaduljanak a földesúri hatalom alól, mentesüljenek a közterhek alól, és lakóhelyeik a hajdúvárosok módjára külön kiváltságokban részesüljenek. Külön vidéki közigazgatási szervek nem épültek ki. A nemesi vármegyék és a szabad királyi városok maradtak a vidéki igazgatási szinte egyedüli szervei. Új jogintézményt csupán a hajdúvárosok szabadságának megerősítése, illetve kiterjesztése más községekre (pl. Gönc, Tarpa) jelentett. A szabadságharc törvénykezési szervezete alsófokon az addigi szervezeten nyugodott. Csupán egy fellebbezési bíróságot állítottak fel, amely mint ítélőtábla (tabula judiciaria) felváltva Korponán és Eperjesen ülésezett. cl A Rákóczi szabadságharc elbukása után, a XVIII. században és a XIX. szá-