Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)
Első fejezet - A FEUDÁUS ÁLLAM AZ ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL 1848-IG
viselők (defterdár) irányították. A törvénykezés szervei a kerületekben, kormányzóságokban működő bírák (kádi) és a jogmagyarázó muzulmán egyházjogászok (mufti) voltak. Városokban és községekben - továbbra is - magyar bírósági szervek ítélkeztek. A török uralom idején - a török által megszállt vagy legalábbis veszélyeztetett területeken, - a községek jobbágyságának önvédelmi szervezeteiként kialakultak a parasztvármegyék. 19 Vezetőjük a nemesi vármegye alispánja által - az érdekelt községek lakossága közös gyűlésén kiválasztott négy jelölt közül - kinevezett hadnagy. Egy-egy nemesi vármegye területén több parasztvármegye is működött. A hadnagyok (kapitányoknak is nevezték őket) minden községben maguk állítottak tizedeseket, akik az igazgatási tennivalókban segédkeztek, s ha kellett a község népét fegyverbe szólították. A parasztvármegye függésben volt a nemesi vármegyétől, innen kapott utasításokat és az elfogott gonosztevőket is a vármegye ítélőszéke elé állították. A török harcok alatt viszont a parasztvármegye önkormányzata joghatóságának terjedelme jelentősen megnőtt. Külön gyűléseket tartottak, rendszabályokat hoztak, sőt a bűncselekmények elkövetői felett ítélkeztek is. A török kiűzése, illetve a Rákóczi szabadságharc leverése után a vármegyei nemesség sietett a parasztvármegyéket felszámolni. cl A Habsburg-kézre jutott nyugati és északi terület (15, 16 és 17. melléklet) állami függetlenségét alakilag megőrizte, s a Mohács előtti Magyarország feudális állami életét folytatta tovább: ugyanolyan rendi képviseleti monarchia volt, mint előbb. Állami szervezete (18. melléklet) a feudális állami és jogi intézményeit vitte tovább. 20 A jogforrások közül ez időszakban is a törvény, a szokásjog 14 a két legfontosabb, mellettük azonban jelentősége van a privilégiumnak és a helyi jellegű statútumnak is. Az országgyűlés megmaradt a régi keretekben, de differenciálódott. A tárgyalások két táblán (alsó- és felsőtábla) folytak.
