Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)

Első fejezet - A FEUDÁUS ÁLLAM AZ ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL 1848-IG

Erdélyben a törvénykezést a fejedelmi hatóságok látták el. Az önálló fejedelemség korában a központi bíráskodás az országgyűlés vagy a királyi tábla hatáskörébe tartozott. A legáltalánosabb bíróságok a vármegyék, a székely és a szász székek és a városok bíróságai voltak. ítélkeztek továbbá - minden vármegyében és a székekben - a fiúszék, az aiszék, illetve a derékszék bíróságai is. A fiúszéken a jobbágyok polgári és büntető pereiben ítélkeztek, az alszékek és a derékszékek a nemesek ügyeiben döntöttek. A székelyeknél a derékszék az aiszék fellebbviteli fóruma volt. A Habsburg-korszakban 1737-ben Marosvásárhelyen felállították a táblát, melynek bíráit, tisztviselőit az uralkodó nevezte ki. A tábla volt általában a nemesek pereiben az összes bíróságok fellebbviteli fóruma. Egyes ügyekben még a táblától a gubemiumhoz lehetett fellebbezni. Voltak ügyek, amelyekben kivételcsen végső fokon az uralkodó döntött. Jobbágyok pereiben Erdélyben is az úriszék volt az elsőfokú bíróság. (14/b. melléklet) Az önálló Erdély jogalkotási rendje hasonló a Magyarországihoz, azonban itt a legáltalánosabb jogforrás a törvény. Elismert jogforrás itt is a statútum. Kiemelkednek ezek közül az erdélyi "nemzetek" (székelyek, szászok) konstituciói. A Habsburg uralom idején itt is állandósul az uralkodói rendelet mint jogforrás. Az Erdélyi törvénykönyvek. A gyakran tartott erdélyi országgyűléseken nagyszámú törvény született. A törvényeket összegyűjtötték, azt II. Rákóczi György fejedelem, majd az 1653. évi Gyulafehérvári országgyűlés megerősítette, s "Approbatae constitutiones regni Transylvaniae et Partium Hungáriáé eidem annexarum" (Erdélyországnak és Magyarország hozzákapcsolt részeinek megerősített végzeményei) cím alatt kiadták. I. Apafi Mihály 1668-ban új törvénykönyv kiadását készíttette elő, s azt - miután az 1669-ben Gyulafehérváron megnyílt országgyűlés elfogadta - "Compilatae Constitutiones Regni Transylvaniae et Partium