Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)

FÜGGELÉK a forrás megjelölésével

ÉV ESEMÉNYEK, ADATOK ; 1494-1495 Lakosság: 3,5-4 millió. 1526 u. i Az ország politikai-gazdasági egységének szétesése. - A török hódoltság területén a lakosság a mezővárosokba tömörül (Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös, Debrecen 5-6000 lakosú városokká nőnek). Az Alföldön extenzív állattenyésztés, a többi országrészben belterjes gazdálkodás folyik (irtások, szőlők, gyümölcsősök). 16. sz. A nagybirtok szerkezetének átalakulása a ; közepe királyi Magyarországon és Erdélyben: a járadékszolgáltató jobbágygazdaságok mellett megjelennek az árutermelő földesúri majorságok. - A felső-magyarországi réztermelés a Fuggerek kezére kerül. A városi kézműves ipar megrekedése a céhszervezet következtében. — Élénk mezőgazdasági árukivitel Németország, Lengyelország és Itália felé. 1542 Nyugati export 93%-a élőállat, 7%-a élelmiszer, bőr, prém. A behozatal 67%-a textiláru, a többi fémáru és fűszer, j 16.SZ.V, Lakosság: 2,5 millió. l 17. sz, e. Háborús konjunktúra. A majorsági gazdálkodási rendszer megszilárdulása. A paraszti árutermelés háttérbe szorulása. A m aj orgazdaságokban szakszerű talajművelés, magkezelés, terménytárolás, rétápolás stb. - Céltudatos bécsi gazdaságpolitika (merkantilizmus). Kísérletek a szarvasmarha- és rézkivitel bécsi monopolizálására, továbbá a nyugati és itáliai áruforgalom közvetítésére. 17. Bt, A nyugati kivitel (német, olasz, lengyel) évi \ közepe értéke kb. 2 millió forint. 60%-a vá'gómarha, 15%-a réz, 5%-a bor. Élénk áru-