Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)

Első fejezet - A FEUDÁUS ÁLLAM AZ ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL 1848-IG

//. A FEUDÁLIS ÁLLAM A XIII. SZÁZAD D

ERA KÁTÓL I526-IG \.I A magyar államszervezet alakulása** 3 A magyar feudális állam kormányformája kezdettől fogva monarchikus volt és maradt, élén a királlyal. (10. melléklet) A hatalmi viszonyok, a kormányzati forma tényleges tartalmát illetően azonban gyakorta jelentős változások következtek be. A XIII. században a királyi hatalom már meggyengült, s a megerősödött feudális nagybirtokosok óriási birtoktesteiket a királytól majdnem függetlenül külön tartományokként igyekeztek megszervezni; ezek szinte államok az államon belül. A patrimoniális királyság felbomlása során létrejött a feudális széttagoltság állama. 10 (11. melléklet) Később a nemesi vármegyék és a városok támogatásával megindult a fejlődés a rendi képviseleti monarchia felé, és létrejött a hatalom bizonyos formájú megosztása a király és a kiváltságos rendek - a főpapok (praelati). a főurak (barones), a köznemesek (nobilcs) és a királyi városok fregiae civitates) között. A törvényalkotás a király és az országgyűlés együttes joga lett. Az állami szervezet részben a korai feudális korban kialakult alapokon fejlődött tovább. A törvényhozási feladatot ellátó országgyűlés (parlamentum publicum, illetve parlamentum generale) a XIII. század végén már megjelent, de csak a XV. században vált rendszeressé. Ezen eleinte a főpapok, a bárók és a nemesség személy szerint vehettek részt; 1445 óta állandósult a városok képviselete. Mátyás idejétől gyakorivá vált. hogy a nemesség nem jelent meg személyesen az országgyűlésen, hanem vármegyénként követeket küldtek. A követküldés azonban véglegesen csak a mohácsi vész után intézményesült.