Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)

JEGYZETEK/1-182/

47./ A községek legfőbb testületi szerve a községi (városi) képviselőtestület, amely felerészben a választóközönség választóttaiból, másik felerészben pedig a legtöbb egyenes állami adót fizető községi lakos, vagy birtokos nagykorú állampolgárokból (virilisták) állt. (1871: XVJII. tc. 34.§) A községi képviselők száma a népesség száma szerint alakult: minden 100 lélek után egy képviselőt választottak. A választott és nem választott képviselők összes száma azonban kis községekben 10-20, nagy községekben 20-40, rendezett tanácsú városokban 48-200 között lehetett. (1871: XVIII. tc. 37. §) Az 1886: XXII. tc. 32. §.-a is hasonlóan rendelkezett. A községi legtöbb adót fizetők sorrendjének megállapításnál a 467 alattiak és a néptanítók adóját kétszeresen számították. (1871: XVIJI. tc. 35. §, 1886: XXII. tc. 33.§.) 487 Máté Gábor: A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szervezet kialakulása 1867-1875. - Akadémiai Kiadó Bp. 1982. 497 Csizmadia Andor: A magyar polgári demokratikus forradalom államszervezete. - A 357 alatti tanulmánykötet 304-333. o. Lásd még: Schönwald Pál: A magyarországi 1918-1919-es polgári demokratikus forradalom állam- és jogtörténeti kérdései. - Akadémiai Kiadó Bp. 1969. Juhász-Nagy Sándor: A magyar októberi forradalom története Bp. 1945. Hajdú Tibor: Az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forradalom Bp. 1968. 507 A 47 a.m. 360. o. 51./ Az 1918. évi X. néptörvény 2. §-a: Máramaros, Ugocsa, Bereg és Ung vármegyék ruszinlakta részeiből Ruszka Krajna néven autonóm jogterület (kormányzósági terület) alakíttatik. Zemplén, Sáros, Abaúj-Toma és Szepes vármegyék