Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)

VI. AZ ALAPÍTVÁNYOZÁS RÉSZTVEVŐI

urbanizáció élharcosaként tevékenykedett. 1884-ben függetlenségi programmal országgyűlési képviselőnek választották meg, de családi okok miatt még ebben az évben lemondott mandátumáról. Többek között színházépítő társulatot, sportegyletet alapított, sokat tett a villanyvilágítás bevezetéséért, a törvényhatósági jogállásért folytatott küzdelem egyik fő mozgatója volt. Kralovánszky Mór és Hajós Sándor ügyvédként dolgozott. Az egészségügy munkásai közül Meskó Pál 46 évig volt a város főorvosa, de az evangélikus egyház ügyészeként és felügyelőjeként is elismerést vívott ki magának. Szintén a városi tisztikar tagja volt Konthy Gyula orvos, aki mint a tűzoltók főparancsnoka sikeresen vezette az egyletet. Orvos volt Suták Antal és Békési Ignác is. Három gyógyszerész, Korányi Imre, Léderer Ignác és Szopkó Alfréd közösen adományozott, de Szopkó Alfréd önállóan is tett alapítványt. Az alapítványozásban résztvevő gimnáziumi tanárok: Adorján Ferenc, Mészáros Ferenc, Moravszky Ferenc, Porubszky Pál, Eltscher Simon a város társadalmi életének tevékeny tagjai. Közülük például Porubszky Pál Krúdy Gyula első támogatója, iskolaszéki elnökként is működött, és szerkesztette a Nyíregyházi Hírlapot. Moravszky Ferenc 1920-26-ig a gimnázium igazgatója volt, Adorján Ferencet pedig 1919-ben az új evangélikus leánygimnázium első igazgatójának választották meg. Werner László 25 éven keresztül tanított a községi polgári leányiskolában. Katonatisztként kereste kenyerét Zierek Ede és Hoffer László. Az értelmiségiek mellett sok más foglalkozási ág képviselői is tettek alapítványokat. Jánószky András szabó, Ulmer János puskaműves, Antal János a budapesti millenniumi kiállítási éremmel jutalmazott kocsigyár tulajdonos volt. Barzó Mihály építkezési vállalkozó, okleveles építőmester nevéhez sok nyíregyházi középület — köztük a