Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)

V. ALAPÍTVÁNYTÍPUSOK

mányaiban és magaviseletében kifogás alá nem eső tanulót támogatott, s ily tanulók közt előnyt adott az árváknak. A másik négy viszont magas követelményeket támasztott. Özvegyasszonyok helyzetén szándékozott segíteni Samassa József egri érsek és 4400 koronás adományával Brésel Paulina. Özvegy Zierek Edéné alternatív célt adott meg: özvegy nő vagy idősebb leány (hajadon) segélyezése. A nemek szerinti elkülönítést csak néhány adományozó érvényesítette. Inkább jellemző volt özv. Nikelszky Mátyásné eljárása, aki miután a férje nevére 1888-ban tett alapítványának céljában azt fogalmazta meg, hogy elaggott, elszegényedett városi polgárokon óhajt segíteni, egy év múltán pontosította a feltételeket. A pótrendelkezésben kinyilvánította, hogy adománya az özvegy nőkre is vonatkozik. Suták Antal csak férfiakat, a Meskó-, Zierekés Brésel-alapítvány csak nőket kívánt támogatni. Mindenkinél részletesebben taglalta az igényelt jellembeli tulajdonságokat Kovács Teréz, aki a bátyja nevével létrehozott 1892. évi alapítványának rendeltetéséről így írt: „Kamataival azon középiskolai tanulók gyámolítása, akik tehetségük, szorgalmuk és kitartásuk, de különösen pontosságuk és becsületes gondolkozásuk tanúsítása által reményt nyújtanak arra, hogy hazánknak becsületes, munkás és intelligens polgárai lehetnek, de anyagi helyzetük tanulmányaiknak folytatását megnehezíti, vagy éppen akadályozza. A jellembeli kiválóságnak a tanulmányokban való előmenetel felett is előny nyújtandó. 44 Nem azonos a takarékpénztári, szintén Kovács László nevét viselő alapítvánnyal!