Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)
V. ALAPÍTVÁNYTÍPUSOK
mányánál sem 43 Az egyesületek között az önkéntes tűzoltó egyesület tagjai számára tették a legtöbb alapítványt. A szervezeti keretek által meghatározott kisebb valóságos közösségek mellett kváziközösségek is részesei voltak az alapítványozásnak. A kváziközösségek tagjai szervezetileg nem, vagy nagyon alacsony fokon kapcsolódtak egymáshoz, esetleg nem is ismerték egymást. Mégis volt kohéziós erő a közös hit, az azonos foglalkozás, a hasonló társadalmi státus révén. A világi célt megadó alapítványok kisebbik része tartalmazott va//ási motívumot is. A felekezeti hovatartozás azonban az alapítólevelek többségében sem kizáró, sem előnyt adó okként nem szerepelt. Nyíregyházát a dualizmus korában nagyfokú vallási tolerancia jellemezte. Türelmet sugárzott özvegy Holzmayer Jánosné, Blahunka Amáliának az az adománya is, melyet a város bevett felekezeteinek nyújtott át. Egyaránt 2000 koronát kapott szegényei segélyezésére az evangélikus, a református, a római katolikus, a görög katolikus és az izraelita egyház. Ezzel az alapító nem csupán toleráns magatartását bizonyította, hanem ennél jóval többről, a másság feltétlen elfogadásáról, sőt segítéséről tett tanúbizonyságot. A tolerancia jegyében született a takarékpénztári Kovács László-alapítvány. A kezelök számára azt a megkötést írta elő, hogy a tőke hozadéka a felekezeti népesség arányában osztható ki. A Bodnár-alapítvány létrehozói kiváló diákokat pártfogoltak, de ragaszkodtak ahhoz, hogy „ a lehetőség szerint évenként felváltva másmás hitfelekezethez tartozó tanulók időszakonként egyenlő arányban részesülhessenek." Stern Jenő alapítóként azt nyomatékosította, hogy ő a városi szegényeket felekezeti különbség nélkül támogatja, de „az izraeliták is aránylagosan" kapjanak. Ennél előnyösebb megkülönböztetést 43 Magyar Országos Levéltár, Belügyminisztériumi Levéltár, K 150, XII. kútfő, 2. tétel 31 339/1909.
