Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)
V. ALAPÍTVÁNYTÍPUSOK
közül Zucker Henrik Szabolcs megyei szegények segélyezésére, Mandel Ábrahám pedig a nagykállói állami reáliskola javára tett alapítványt. 42 A jótékonyság szálai nemcsak el-, hanem visszafelé is futottak. Olyan adományok is léteztek, melyeknek csak a kedvezményezettjei (között) voltak nyíregyháziak, alapítói viszont nem. Szabolcs megye közgyűlése a megyeszékhely gimnáziumának tanulói számára hozta létre 1000 Ft-os Lukács Ödön-alapítványát. Samassa József egri érsek szegényeket segítő alapítványából nyíregyháziakat is támogattak. Kamatait a múlt század végétől osztották szét a rászorultak között. A közigazgatási egység megjelölése után az alapítók általában azzal szűkítették a kamatokban részesíthetők számát, hogy megnevezték azt a kisebb közösséget, amelynek tagjait segíteni, ösztönözni szerették volna. Ez a kisebb közösség lehetett valóságos; tagjai ismerték egymást, mindennapi kapcsolatban álltak egymással. Ide sorolhatók a családok, az iskolák, az egyéb intézmények, az egyesületek. A valamely családhoz tartozást, az alapítóhoz fűződő rokoni kapcsolatot sok alapítvány feltételeiben szerepeltették. Egyetlen egy olyan adomány volt, amelyet csak az alapító családjának tagjai élvezhette. Dr. Suták Antal orvos alapítványának kamatait egy, a Suták családból származó, elhagyott, vagyontalan, munkaképtelen férfi kaphatta. Ezenkívül még egy tucat alapító rendelte el a rokonsági fok figyelembevételét, de csak másodlagos kritériumként, tehát akkor, ha az alapfeltételeket is teljesítette a rokon. Két alapító a céljait két külön fázisban adta meg, vagyis a működés első szakaszában egy-egy konkrét személyt 42 A családnevek írásmódja a korszakban még nem rögzült. így pl. Zucker helyett írtak Czukkert is. Az adományozóknak ezek az alapítványai nincsenek a regiszterben feltüntetve. Az akták lelőhelyei: Magyar Országos Levéltár, Belügyminisztériumi Levéltár, K 150, XII. kútfő, 2. tétel, 134 122. W/1902., illetve K 148,1/A-30-4286/1914.
