Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)
IV. AZ ALAPÍTVÁNYOK MŰKÖDÉSI MECHANIZMUSA
bontott alapítvány tőkéjét, mivel az alapító 3000 Ft-ot a gimnázium javára, 2070 Ft 33 krajcárt a helyi status quo hitközség számára adott. Előírta, hogy a kölcsönvevők rendszeres, évi befizetésekkel törlesszék az alapösszeget, de addig, amíg ezt be nem fejezik, folyósítaniuk kell a kedvezményezetteknek az 5070 Ft 33 krajcár 4 %-os kamatát. A polgári korszakban a pénzbetétek kizárólagosságát alig törte meg más forma, de az 1864-ben Szekeres János által létesített adomány létalapját két ház jövedelme szolgálta, mely 1904-ben 1256 koronát ért. Késleltetett életbe léptetésről rendelkezett 1845-ben Reguly Sámuel: „A tőke 10 év kamatra adassék...", s a megnövelt alapösszeg hozadéka azután osztandó évenként. Hasonló megoldást választott Ulmer János 1888-as végrendeletében. A 2000 Ft-os alapítványi tőkét ugyanis örökösének 25 év alatt 4 %-os kamataival kellett a város számára átadnia. Adorján Ferenc tanár 1915-ben 200 koronával hozott létre alapítványt, de úgy rendelkezett, hogy a Jőke kamatai mindaddig a tőkéhez csatolandók, míg az ötszáz (500) koronára nem emelkedik" s ennek megtörténte után dönthet a kamatokról a gimnázium kormányzó tanácsa. Nyíregyházán az alapítványi törzstőkék nagysága, koronára átszámítva 100-tól 20 000-ig terjedt, jelentékeny szóródással. 41 Az átlag kb. 1500 korona volt. Az időbeli dinamikát tekintve fokozatosan csökkent a kisebb, néhány száz koronás alapítványok aránya, s állandóan növekedett a nagyobb, esetenként több ezer koronás adományok száma. A pénz vásárlóerejére néhány adat: 1898-ban a Nyírvidék egész évi előfizetése 4 Ft, 1918 januárjában 32 korona, decemberben 48 korona. A gimnáziumban a tápintézeti ellátás (ebéd, vacsora) egész évi díja 1880-ban 50 Ft, 1913-ban 160 korona. 1898-ban (júliusban) 1 q búza 7,50 Ft, 1 kg fehér paszuly 57 krajcár.
