Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)

III. NYÍREGYHÁZA A KIEGYEZÉS KORÁBAN

fennmaradó harmadrészen szinte egyformán osztoztak a reformátusok, a görög katolikusok és az izraeliták. Nyíregyháza a XIX-XX. század fordulóján megindította küzdelmét a törvényhatósági jogú város rangjáért. Beadványaiban a 24 törvényhatósági jogú várossal vetette össze magát.

30 A települések határát összehasonlítva a szabolcsi megyeszékhely a hetedik legnagyobb. Az alapul vett városok sorában középen foglalt helyet a népesség száma, az írni-olvasni tudók és az értelmiség aránya szerint. Kevésbé fejlett urbanizációs mutatónak számít viszont az agrárnépesség magas száma, a mezőgazdasági bérmunkások átlagnál alacsonyabb aránya és az iparban, kereskedelemben, közlekedésben foglalkoztatottak szintén alacsony rátája. A megyei adminisztráció, saját érdekeitől vezéreltetve, nem támogatta a megyeszékhely kiválását fennhatósága alól. Az áhított jogállást Nyíregyháza soha nem érte el. Külön kell szólni a város életének azokról a tényezőiről, amelyek szerepet játszottak az alapítványozásban, így a közigazgatási apparátusról, az oktatási intézményekről, a civil szerveződésekről, a hitelintézetekről és a sajtóról.

31 A települések jogállásáról az 1870. évi 42. tc. és az 1871. évi 18. tc. rendelkezett. Az előbbi a törvényhatósági jogú városok (és a megyék) működését szabályozta, az utóbbi a községekét. A községeket 3 kategóriába sorolták: rendezett tanácsú városok, nagy községek és kis községek. E törvény alapján Nyíregyháza rendezett tanácsú város lett. 1872-ben a város szabályrendelete rögzítette a szervezeti és működési feltételeket, amelyek kisebb módosításokkal a korszakban végig megmaradtak.

32 * 30 HÁRSFALVI P, 1982. 132-154. 31 GEDULYH, 1896. 163-221. 32 Szab. és kiv. Nyíregyháza rendezett tanácsú város szervezete, 1872. Nyíregyháza, 1873. Dobay ny.