Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)

I. AZ ALAPÍTVÁNY FOGALMA, JOGI SZABÁLYOZÁSA

elaborátum szerint a király határoz, ha kétely merül fel az alapítványi cél iránt. Dárday és Boncz tehát Csorbához hasonlóan egyér­telműen azt az álláspontot foglalták el, hogy az állami főfelügyeleti jogkör minden alapítványra kiterjesztendő. Az első hozzászóló, Wawrik Béla viszont élesebb különbséget kívánt tenni a felügyeleti jogkör mértékében az egyházi és világi alapítványok között. 21 Szerinte ugyanis az egyházi alapítványoknál az állam joga a nyilvántartásnál több nem lehet. E lépéssel még nem sértené meg az egyházak autonómiáját. Példának a misealapítványokat hozta föl, ezeknél elegendőnek vélte puszta létezésük tudomásulvételét. Wawrik Dárdayval ellentétben kiterjesz­tené az állami ellenőrzést a világi célú alapítványokra, akkor is, ha az alapítás hitfelekezeti. Az adományok céljának megváltoztatásában pedig ismét nagyobb sza­badságot adna a megbízható egyházi hatóságoknak, mint a világi kezelő szerveknek. Emmer Kornél hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy a társadalomban meglévő vallásos érzékenység miatt a kérdésnek még a vitáját is meg kell szüntetni, nehogy az egyházi autonómia ügyében felkorbácsolja a szenve­délyeket. 22 Ezzel a véleménnyel szembeszállt Csorba Ferenc, mondván, most nem az a cél, hogy minden alapítványról törvényt hozzanak, hanem csak az, hogy minden alapít­ványt biztosítsanak. 23 A kormány által kezelt világi, valamint az egyházak által gondozott egyházi célú alapít­ványok biztonságban vannak. A törvény általi sürgős rendezés igénye a többi alapítványra vonatkozik. Ez pedig nem érinti a társadalomban feszültséget okozó egyházi kérdést, tehát a jogi szabályozásra s az azt megelőző vitára szükség van. 21 WAWRIK B. - EMMER K. - CSORBA F., 1897. 1-10. 22 Uo. 10-11. 23 Uo. 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom