László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

is valósult, mert pl. Szatmár-Bereg vármegye szabadművelődési felügyelője január havi beszámolójában jelentette, hogy az MKP ott is megkezdte a Téli Esték előadássorozatot. Ezek 352 folyamatos beindulásáról tanúskodnak a későbbi hónapok jelentései is. ' Az MKP Szervező Bizottsága az 1947/48-as tanévtől, az SZFTE megrendezésével kapcsolatban módosításokat fogadott cl. Eszerint, amelyik faluban előnyösei)!) volt, ott a szervezést a községi SZMT feladatkörébe utalták. Csökkentették a szépirodalmi, növelték a társadalmi és politikai előadások 353 * arányát. Előtérbe helyezték a helyi kérdéseket. " Az MKP Szabolcs Varmegyei Bizottsaga 1947. november 17-i határozata után a falujáró csoportok is résztvettek az SZFTE-ken. A pártiskola 5 községben kapcsolódolt be a szervezésbe. Szatmár-Bereg vármegyében 1947 novemberében a Kommunista Párt az SZFTE-ket mindenhol a helyi SZMT hatáskörébe utalta. Szabolcsban 1948 tavaszán 44 helyen volt, amelyek közül kiemelkedtek a nagykállói, balkányi, tis/alöki, mándoki, nagyhalászi és Büdszentmihály szorgalmatos-tanyai rendezvények.

354 A következő, 1948/49. tanév telén, az SZMT Szabolcsban is bekapcsolódott, az SZFTE szervezésébe. Az MKP szervezetei elsősorban az irányító és ellenőrző munkát végezték. Szatmár-Bereg vármegyében, az 1948/49. tanévben Kocsord, Nagyecsed, Vitka és Beregsurány kivételével, minden községben (116) rendeztek SZFTE-t. Szabolcsban minden erőt erre összpontosítottak, ezért 1948. december 24-től, a városok kivételével, az egyéb előadásokat leállították. A KSH jelentése szerint 1949-ben Szabolcs vármegyében 71, Szatmár-Beregben 170 SZFTE-t tartoltak.

355 Az 1948/49. tanévben már érezhető a személyi kultusz hatása a szabadmuvelodes területén. Ekkor adták ki a következő utasítást: "A brossurak közül a szomszéd országok parasztsága című füzetből, a jugoszláv parasztságra vonatkozó résznek a felhasználása tilos. A munkatárs gondoskodjék ennek betartásáról. Előadást csak a brossurak alapján lehet tartani." Az 1949/50es tanévtől a hallgatók is megvásárolhatták az SZFTE füzeteit. Szabolcsban, a felügyelő jelentése szerint, az SZFTE-t és annak természettudományos előadásait a parasztság megkedvelte, 357 látogatottságuk emelkedett. Az. MDP Szatmár-Bereg Vármegyei Bizottsaga 1949. december 31én elhatározta, hogy a tömegszervezetek segítségével emeli az SZFTE-k hallgatóságának létszámát, 3 58 s ennek érdekében lecserél egyes előadókat/' Ezek körébe bevonta a társadalmi szervek, mint a FÉKOSZ, UFOSZ, FOK, MNDSZ, MADISZ aktivistáit, de a falusi tanítót, orvost, jegyzőt is. Ezzel egyrészt szerette volna a vidéki értelmiséget közelebb hozni a párthoz, megnyerni céljainak. Másrészt a hallgatóság nagyobb számú megjelenésére is számíthatott a különböző tömegszervezetekhez tartozó előadók alkalmazásával. Egyes SZFTE-en kortárs íróink vállaltak 359 szereplést: megyéinkben pl. Palotai Boris, Gyárfás Miklós, Veszi Endre." Az SZFTE-k témájukat tekintve, történelmi, társadalmi és irodalmi előadásokkal szolgálták a falu és a tanyavilág művelődését, különböző szakismeretek nyújtásával pedig szaktudását. Az 1948/49. tanévben anyaguk 14 füzetben jelent meg. Egy-egy füzet 2 előadást tartalmazott.

360 A történelmi témákban a magyar múlt olyan alakjairól szóltak, akik a nemzet függetlenségének és szabadságának szentelték életüket, pl. Rákóczi, Kossuth és Bem apó. A két világháború történetéről és az 1945 utáni politikai helyzetről egyaránt tájékoztatták a hallgatókat. "A falu és a hároméves terv" című előadással a termelés jelentőségét hangsúlyozták. A múlt tapasztalatainak hasznosítását és az öntudat erősítését célozták: A parasztság története, A parasztság jelene és jövője - témákkal. Az 1947/48. tanévtől előtérbe kerültek a helyi kérdések: A mi megyénk, A mi