László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI
Palotai Boris pedig Solohovtól az "Új barázdát szánt az eke" című művet ismertette. Szabolcsban, 1949 decemberében Büdszentmihályon Gyárfás Miklós mutatta be Illés Béla Kárpáti rapszódiáját, 252 míg Kislétán Vészi Endre volt az elóado. Az olvasómozgalmat 1950-ben már nagyobbrészt szovjet művekkel folytatták: Azsajcv: Távol Moszkvától, Pavlenko: Boldogság, Asztalos István: Szél fuvatlan nem indul, IIjin-Segal: Hogyan lett az ember óriás, German: Részletek Dzerzsinszkij életéből. A Szatmár Bereg Vármegyei Népnevelési Központnak az első két művet küldték meg 70-70 példányban. Azsajev munkáját Komoly Péter ismertette Tiszaszalkán, míg Hodászon Havas Endre tartott ankétot a Boldogság , „ „ 253 cimu kötetről. A tyukodi ankéton Palotai Boris úgy látta, Solohov könyvében a nép saját sorsára ismert. 254 A műveket a rendezvény után 10 kötet kivételével más községekbe vitték, ahol azokat újabb íróolvasó találkozókhoz használták fel. A tömegszervezetek a megmaradt 10 kötettel olvasókört létesítettek. Ezekben többnyire pedagógusok vezetésével dolgozták fel az irodalmat. Szabolcs „ „ , 255 vármegyében ennek hatására jelentősen nott a könyvtarforgalom. A Kommunista Párt felismerve a könyv politikai szerepét, a könyvünnepek rendezését is kezébe vette. A könyvnap 1949 júniusában különösen az üzemekben aratott sikert. 256 Elsősorban baloldali irodalom került a sátrakba. Vidéken még ezév október 15-30-ig őszi könyvvásárt tartottak, ahol minden kiadványt 10% kedvezménnyel árusítottak. Szatmár-Beregben október 17-19-ig 25/ Mátészalkán rendeztek meg az első oszi könyvvásárt, amelyet irodalmi ankéttal nyitottak meg. Itt 90%-ban azokat a könyveket dobták piacra, amelyek már a júniusi könyvnapon is szerepeltek. Szabolcsból 3 községben: Újfehértón, Nyírbátorban és Büdszentmihályon rendeztek ilyen, irodalmi é s ' 258 ankéttal összekötött őszi könyvvásárt. Az 1950. évi könyvnapok lebonyolítására a megyeszékhelyeken bizottságok alakultak. Ezeket az alkalmakat Nyíregyházán kívül még 29 községben rendezték meg. A falvak kiválasztásánál figyelembe vették, hogy rendelkeznek-e tsz-szel, gépállomással, állami gazdasággal. Számos települést mozgóárusítást végző autókkal kapcsoltak be a vásárba. A Lenin, Sztálin, Gerő, Révai, Petőfi, József Attila és különböző szovjet írók fényképével dekorált könyvsátrakban, kérdőíveket helyeztek el a vásárlók véleményének megismeréséhez. "A könyvnap harci kérdés és minden könyvnek az elolvasásáért harcolni kell. Könyvnapunknál eredmény már az is, ha a dolgozó ember kezébe veszi a könyvet." - mondotta megyénk népművelési ügyvezetője az előkészítés jegyében 259 • szervezett ertekezletén. ' A nyíregyházi ünnepséget a hanglemezen lejátszott és mikrofonon beolvasott könyvismertetéseken kívül, a kultúresoportok és népi zenekarok műsorszámai is színesítették. Ezen kívül utcai bál is vonzotta a közönséget. A könyvnapok kedvezményes (-10%) vásáraival a családi könyvtárak gyarapítását és az olvasási kedv felébresztését kívánták segíteni. A kiadványokban a korabeli művelődéspolitika tükröződött. Az 1947. évi könyvvásáron még a népi kultúrával foglalkozók voltak túlsúlyban. 260 Később a politikai és a szovjet irodalom került előtérbe. A korabeli statisztikák kiugróan magas adataiból arra következtethetünk, hogy a helyi vezetők jelentéseikben mindent meglettek azért, hogy igazodjanak a központi elvárásokhoz. Mégsem felelhettek meg azoknak. Vármegyéink írni-olvasni álig tudó parasztjai, ha akartak sem tudtak mindig megbirkózni a részükre kijelölt nehéz olvasmányokkal. S miért vették volna meg azokat? Hiszen a mindennapok terhe alatt örültek, ha a legszükségesebb dolgokra tellett.
