László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI
A VKM már 1945 októberében jelezte a kulturális egyesületeknek és SZMT-knek, hogy a raktárán lévő több ezer értékes könyvből rendelhetnek. Anyagi lehetőségéhez, mérten, új könyveket 193 is szerzeményezett, amelyeket szintén a népkönyvtarak fejlesztésére kívánt felhasználni. ' A háborúban elpusztult gyűjtemények pótlására 1946 áprilisában Szatmár-Bereg szabadművelődési felügyelője 134 könyvtár alapítására, 3.524 könyvet kapott. Ebből a vármegye valamennyi községének és tanyájának küldött 20-24 db-ot. Szabolcs vármegye települései is hasonló mennyiségű könyvben részesüllek ebben az akcióban. A későbbiekben a VKM csak alkalmilag , , , , , 194 juttatott a könyvtarak részére nehany kötetet. A népkönyvtárak gyarapítását a minisztérium előbb az SZMT-k és a szabadművelődési felügyelők hatáskörébe utalta. Ezek ellátmányuk egy részét könyvek vásárlására fordították. Később, a VKM (4.231/1948. sz. rendeletének megjelenése) 1948 októbere után, visszavonta a felügyelők könyvbeszerzési jogát. Ettől kezdve a megvásárolandó könyvek jegyzékét be kellel I mutatni a Könyv- és Folyóirat Beszerzéseket Véleményező Bizottságnak. A minisztérium ezzel egyrészt elérte, az állománygyarapítás központi ellenőrzését, másrészt nagy tételben, 45%-kal , 195 olcsóbban szerezhette be e kiadványokat. A múltból maradt népkönyvtári anyag felfrissítése érdekében, a VKM (10.870/1946. VI. 1. sz. rendeletével) engedélyezte az egyes kötetek (amelyeket már mindenki elolvasott vagy nem talált olvasóra) népkönyvtárak közötti cseréjét. Ennek lebonyolításával a vármegyei népművelési hivatalok vezetőjét bízta meg. 196 A Horthy-korszakhoz hasonlóan, az FM 1945 után is létesített gazdasági népkönyvtárakat. Amíg a VKM népkönyvtárai a falusi lakosság művelődési, szórakozási igényeit igyekeztek kielégíteni, addig ezek a gazdasági ismeretterjesztést segítették. Az FM a háború előtt töf)b mint 2.000 gazdasági népkönyvtárat adott ki községi elöljáróságok, gazdakörök kezelésébe. A háború után az FM igyekezett a múltban alapított népkönyvtárai helyzetét felmérni. Amennyiben annak kezelője azóta megszűnt jogi személy volt, úgy gondozását a községi elöljáróságra bízta. E felmerés eredményéről nincsenek adataink. Az FM nepkönyvtari akció újraindítását jelzi, hogy 1946 tavaszán 20 kilós ládákban mintegy 800 sorozat szakkönyvet küldtek szét. Mivel ez korántsem fedezte a szükségletet, a minisztérium új, mintegy 50 kötetből álló, népszerű nyelven megírt szakkönyvsorozatot állított össze és 1947 januárjától postázott. Az új sorozatot önköltségi áron mindenki megszerezhette, "hogy ezáltal egy teljes, a gazdálkodás minden ágát felölelő kis könyvtár, valamennyi szakkérdésben tanácsadója legyen a gazdának, szövetkezeti vezetőnek és egyben tanítási eszközül szolgáljon a tanítóknak, gazdasági f i9g f tanároknak." Az FM a hároméves terv kereteben hitelfedezetet kapott népkönyvtári művek beszerzésére. Ez azonban kevés kötetre volt elegendő. Ebből pl. a Nagyhalászi Gépállomás csak 13 könyvet kapott. Az FM 1946-ban 15 népfőiskolának adományozott gazdasági népkönyvtárat. 199 A minisztérium raktárából kiküldésre kerülő művek a gyakori politikai változások miatt többszörös rostán mentek keresztül. Az 1948 nyarán elvégzett bírálatok jelentősen, mintegy felére csökkentették a kiosztásra váró irodalmat. Éppen a nagy példányszámban meglévő művek kerültek kivonásra. így a megmaradt állomány csupán a gépállomások könyvtárainak kiépítésére volt elegendő. Az FM Elnöki Főosztályának bírálata után, 1949 januárjában a DÉFOSZ is felülvizsgálta a népkönyvtári köteteket. 200 Az előzőekben említett akadályok, s a szűkös anyagi lehetőségek ellenére, a minisztérium számos gazdasági szakkönyvtárat küldött szét az országban. Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék
