László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
III. A MAGYAR MŰVELŐDÉSPOLITIKA ÉS AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS SZERVEZETE 1944-1950
vártak. Ez utóbbit hangsúlyozták a műkedvelő színjátszás, az énekkarok és szavalókórusok kapcsán is. 45 A szabadnevelési vezetők első országos értekezletét Budapesten 1945. október 26-28-án rendezték meg. Itt állapították meg a hivatalok munkarendjét, a szabadnevelési tevékenység irányvonalait, a népnevelési vezetők viszonyát a hivatalos és társadalmi szervekhez. 46 Az ideiglenes népművelési tanácsok felállításáról szóló rendelet, a népnevelők számára írt VKM tájékoztató körlevél és a szabadnevelési vezetők budapesti értekezlete nyomán vármegyéinkben is megindult a munka. Szabolcsban konkrétan az október 6-a megünneplésérc való , 47 felhívással kezdte meg működését az iskolán kívüli népművelési hivatal. A népművelési, szabadművelődési tanév, igazodva a falusi lakosság munkában való lekötöttségéhez, általában ősztől tavaszig tartott. Szabolcs vármegye népművelési vezetőjének, Gebri Mihálynak 1945. november 10-én kelt, az 1945/46. évi munkához írt útmutatójában is tükröződtek a VKM Szabadművelődési Ügyosztályának művelődéspolitikai irányelvei. Kiemelte a valláserkölcsi nevelés fontosságai: "minden előadásunk valláserkölcsi célt szolgáljon ... Arató-hálaadó ünnepséget rendezzünk az 48 egyhazakkal karöltve ... valóban hálaadás legyen annak, aki megadta az evi kenyeret." Nagy szerepet kapott benne a nők élethivatása, az édesanyák és a család szerepe. Felhívta a helyi népművelési tanácsok figyelmét a munkatervek elkészítésére, amit a Vármegyei Törvényhatósági Iskolánkívüli Népművelési Bizottság hagyott jóvá. Szatmár-Bereg vármegyében a magyar népi kultúra terjesztését hangsúlyozták, ezért széleskörű magyar népdal tanítást terveztek. Kisebb tájegységenként nevelői szemináriumokat irányoztak elő. Az egyházak jelentős befolyását jelzi, hogy Szatmár-Beregben 1946. január-március között minden községben belmissziós munkát végeztek, amelynek keretében valláserkölcsi, világnézeti ismereteket közvetítettek. Nagy számban tevékenykedtek olyan egyesületek, amelyek egyházi irányítás alall í 4 ( ) álltak. így pl. 1946-ban 34 ilyen jellegű ifjúsági egyesület végzett a megyeben kulturmunkat. 2. A szabadművelődés elmélete, szervezete és működése Az előző fejezetben ismertetett fejlődésről a kulturális kormányzat egyik tisztviselője így írt: "A szellemi élet, különösen az iskolán kívüli népművelés csak lassan és botorkálva követi a demokratikus átalakulás lendületes lépteit." 50 Ezért vált egyre időszerűbbé a népművelés fejlődésének és demokratizálásának meggyorsítása. Az Országos Szabadművelődési Tanács (a továbbiakban OSZMT) megalakításáról szóló (12.100/1945 számú) rendeletet 1945 októberében bocsátották ki. Ezt követően 1946 januárjában (a 720/1946. sz. rendelettel) létrehozták a helyi SZMT-kat. Szerveződésüket segítették az átmenetileg stabilizálódó koalíciós viszonyok: 1945 novemberi választások, Teleki Géza helyett Keresztury Dezső lett a VKM miniszter. Lehetőség nyílt a demokratikus pártok és tömegek művelődési igényeinek jobb kielégítésére. Az új kormányzat az előzőnél szorosabban kötődött a népi-nemzeti eszméket valló tömegekhez. Politikai céljai érdekében is szükségesnek tartotta azok műveltségi szintjének emelését. Keresztury, s a vele hatalomhoz jutó NPP elképzelései sok ponton kapcsolódtak a többi párt programjához. Gyökerei pedig a népiesek törekvéseiből fakadtak. Keresztury hivatalba lépésekor a magyar kultúra alapelveit három pontban határozta meg: műveltség, igazság, emberség. Ezek kapcsán a magyar műveltség anyagi és társadalmi alapjaink, továbbá lelki előfeltételeinek (nevelők) megteremtését tűzte ki célul. 51
