László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

ij Irodalmi estek és felolvasások A felolvasási, újságolvasási órákra többnyire a korszak elején találunk példát. Egyrészt az analfabétizmus, másrészt a falvakba járó sajtótermékek alacsony száma indokolta ennek a múltból örökölt népművelési formának a továbbélését. Az újságolvasáson kívül irodalmi felolvasásokat is tartottak; Petőfi, Arany, Ady, Kossuth, Széchenyi életéről és műveiből.

601 Az irodalmi műsorszámok általában valamilyen más szabadművelődési alkalom, pl. előadás, ünnepély kiegészítő elemeiként szerepeltek. Önállóan megrendezett irodalmi estekre ritkán találunk példát. Azokat legtöbbször valamilyen más népművelési keretbe (pl. közműveltségi tanfolyam, előadássorozat) illesztették. Itt az önálló irodalmi esteket tekintjük át. A háború után a magyar irodalom olyan nagy alakjainak (Ady, József Attila, stb.) művei váltak a tömegek számára hozzáférhetővé, amelyeket a Horthy-korszakban részben vagy teljes mértékben elzártak a néptől. Ezek iránt jelentős volt a közönség érdeklődése. Szatmár-Beregben pl. 1945/46-ban 78 órában tartottak irodalmi előadást. A VKM Szabadművelődési Főosztályától is igényelhettek irodalmi esteket. Ezeken lehetőség szerint egy elbeszélőt, egy költőt és egy tanulmányírót mutattak be. A magyar írók és művészek "Magvető" címmel alakítottak előadó csoportot. Tagjai között volt Fodor József, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Képes Géza, Török Erzsi, stb., akik rendszeresen járták a vidéket.

602 A nyíregyházi SZMT 1947/48. tanévi irodalmi estjeire meghívott alkotók a népieseket képviselték: Sinka I., Kodolányi J., Illyés Gy., Tamási A. A Magyar Pedagógusok Szakszervezetének Nyíregyházi Csoportja szervezésében 1947. május 5-én Sík Sándor egyetemi tanár tartott irodalmi előadást. A Toldi megjelenésének 100. évfordulója alkalmából, 1947. december 11-én a Kálvineum Ifjúsági Önképzőköre Arany-délutánt rendezett. A Szabolcs Vármegyei Kerületi SZMT által 1948. február 20-22-én Nyíregyházán, a "Demokrácia Kultúrnapjai" keretében megrendezett irodalmi esten, Kovács Máté: Mit vár a demokrácia az íróktól? címmel tartott előadást. Közreműködtek: Palotay Erzsi, Tersánszky Jenő, Versényi Ida, Fodor József és Cserfalvy Eliz. A szovjet irodalom megismerését segítette Szatmár-Beregben a Puskin emlékest. Az előadók között szinte valamennyi társadalmi és tömegszervezet képviseltette magát.

603 6. Mozi, film, vetítőgép Az Ideiglenes Nemzeti Kormány (5.090/1945. sz.) rendelete lehetővé tette, hogy mozgófényképüzem működési engedélyt népművelési intézmények, valamint hasonló célú egyesületek is kaphassanak. Ennek ellenére azokat elsősorban pártoknak, társadalmi és tömegszervezeteknek juttatták. Szatmár-Bereg vármegyében 1945 júniusában egy mozgóképszínház működött, Mátészalkán. Ennek kezelését a MADISZ kapta meg. Néhány hónappal később, októberben a Vármegyei Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság öt mozit tartott számon. Ezek Mátészalkán, Fehérgyarmaton, Csengerben, Vásárosnaményban és Nagyecseden működtek.

604 Nyíregyháza polgármestere a város közönsége számára 1946. május 18-án kérte egy mozi üzemeltetési engedélyét. Ez valószínűleg az "Urania" volt, amelyet pártközi megegyezés alapján, 1946 őszén az MKP Nyíregyházi Bizottsága kapott meg, gazdaságilag pedig a MAFIRT-hoz került. A filmgyárakat és filmszínházakat 1948-ban államosították. Ekkor vált párt- és kormányprogrammá a filmszínházak üzleti jellegének megszüntetése. A mozihálózat szocialista szervezetének kiépítése céljából, Országos Filmhivatalt létesítettek a Miniszterelnökség irányítása