László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI
A népi táncosokkal szemben állított új követelményekre utaltak a VIT előkészítő körlevelei. A világ ifjúsága "a találkozón bemutatott táncokon keresztül is megismeri a magyar fiatalság érzéseit, életét." A tánccsoportok az 1947/48-ban oly gyakori - Szeredai székely pörgő tánc, Kalotaszegi forgós, Váraljai csillagtánc, Palóc mártogatós - helyett arató táncszámmal, alföldi legényessel, orosz népi táncokkal, köztársasági körtánccal stb. készültek. 542 Műsorukkal egyaránt szerepeltek a napi politikai eseményeken pl. választások és az aratásokon. A szatmárököritóiak a cséplőgép mellett járták a Fergeteges szatmári csárdást. A megyei kongresszusi versenyen első díjat nyert cégénydányádi DISZ Tánccsoport tagjai, falujárásaik során terjesztették a magyar táncokat, s 1950 júliusáig 22 településen jártak. d7 Bábjáték A szabadmuvelodes, anyagi okokra hivatkozva, elsősorban az iskolaköteles koron túl lévő lakosság nevelésével foglalkozott. A háború után nehezen induló bábjátékos mozgalom egyaránt segítette a felnőttek és gyermekek művelődéséi. Az 1947 májusában, a Magyar Szabad Színjátszók Országos Szövetsége keretében megalakult Bábjátékos Szakosztály, a bábosok érdekképviseleti szervekétit működött. A bábjátékos élei fellendítésén túl, a magyar bábosok közötti közvetlen kapcsolat (műsorcsere, vendégjáték, , t , 544 versenyek, pályazatok) kiépítése tartozott feladatkörebe/ A Magyar Bábjátékosok Egyesületét, 1948 januárjában szervezték meg. Ez később Magyar Bábjátékosok Szövetsége néven folytatta tevékenységét. A statisztikai adatok e mozgalom fellendülését bizonyítják. Amíg 1946/47-ben országosan 1.600 bábjátékos előadást és 5 tanfolyamot tartottak, addig 1947/48-ban 36.000-re, illetőleg 11-re emelkedett számuk. A Szövetség a megyék bábmozgalmát 1950 januárjáig a szabadművelődési felügyelőkön keresztül irányította. Ekkor a minisztérium megyei bábfelelős státust létesített. Szatmár-Beregben Papp Ivánt, Szabolcsban Tőkcy Károlyt (mindketten a népművelési központ dolgozói) bízták meg e feladat ellátásával. 54 ' A Magyar Bábjátékosok Szövetsége a tagfelvételi kérelemmel hozzájuk forduló, s nyilvántartásba vett csoportokat anyagi támogatásban, illetve felszerelési tárgyakban részesítette." A szatmár-beregi szabadművelődési felügyelő még 1947 márciusában csak három bábjátékost tartott nyilván a vármegyében. Itt még 1948 novemberében sem működött bábcsoport, csupán 18 bábjátékos tevékenységéről tudunk. Ezek a szabadművelődési előadások, mesedélutánok keretében dolgoztak. Az 1950. évi adatok szerint Szabolcsban 15 bábcsoport működött és 11 szervezés alatt állt, Szatmár-Beregben 10-et tartottak nyilván. 547 A fenntartás az úttörőcsapatok, MNDSZ és EPOSZ között oszlott meg. Az 1947 májusában összehívott, korábban már említett Országos Bábjátékos Találkozón "népi játékok, mesék, irodalmi feldolgozások, igénytelen szórakoztató tréfák, tanílómesék egyaránt 54-8 szerepeltek.'" A szabadmuvelodes állásfoglalása szerint a bábjáték csak akkor töltheti be hivatását, ha a magyar irodalom vagy a magyar zene útján jár. A magyar népmesékre, népballadákra, klasszikus íróink alkotásaira, elfelejtett szókincsünkre, szólásformáinkra hívták fel a bábozók figyelmét. A Magyar Művelődési Szövetség Báb játszó Szakosztályának Közlönye is azzal a céllal indult, hogy megteremtse a magyar bábjátékot és ezzel emelje a népi kultúra színvonalát. Az 1949-es választások idején, Szabolcsban úgy tervezték, hogy 10 bábcsoport 40 előadást rendez. Szatmár-Beregben a helyi bábosok 36, a VKM kultúrautójával pedig 24 előadást tartottak. 549 A
