László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

Zoltán nézte át és írt hozzá előszót. Ha a furulyát e kiadvánnyal együtt rendelték meg, kedvezményesen juthattak hozzá az igénylők. Szintén jutányosán adták azt a szabadművelődés szerveinek. E hangszer forgalmazásával a Népi Együttesek Művészeti Kollégiumának 520 • Szabadművelődési Akadémiája foglalkozott.' A furulyaakcio azonban nem váltotta be a hozza fűzött reményeket, a községek ugyanis nem rendeltek belőle. A hangszeres zene magasabb formáinak megvalósulására elsősorban a városokban találunk példát. Szabolcsban a nyíregyházi SZMT Zenei Szakosztálya fejtett ki élénk szervezői tevékenységet. Népszerű hangversenyeket rendezett. Nemcsak a helyi lehetőségeket (zeneiskola, Kálvineum énekkara stb.) használták ki, hanem fővárosi művészeket is meghívtak vendégszereplésre, pl. 1948. május 2-án Kodály Zoltánt és Bárdos Lajost, majd a Budapesti Postás Filharmonikusokat. Az SZMT 1947 decemberében Nyíregyházán, az előző évhez hasonlóan újból megrendezte Sirio Pievesan hegedűművész hangversenyét. A zene iránti nagy érdeklődést bizonyította az 500 főnyi lelkes közönség jelenléte. Sokat tett a zenekultúra terjesztéséért a Nyíregyházán, 1946-ban alakult Zenebarátok Egyesülete. Műsoruk összeállításánál arra törekedtek, hogy zenetörténeti szempontból is széleskörű ismereteket nyújtsanak. A Debreceni Ady Társaság zenetörténeti hangversenyekkel járta az üzemeket és a vidéket. Nyíregyházán 1946 " - - 521 decemberében Beethoven életművet mutattak be.' A Mátészalkán 1948 májusában tartott hangversenyen Liszt és Beethoven művek hangzottak 522 t ' el. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Mátészalkai Csoportjának műsoros estjén Berlioz-Liszt: Rákóczi indulóját, Kodály: Mátrai képek c. művét adták elő.'

23 A korszak végén, 1949 decemberében a mátészalkai gimnázium hangversenyén mozgalmi , , - 524 dalokat, magyar es orosz népdalokat játszottak zongorán. A zenekarok csekély szama behatárolta a lehetőségeket. Pl. Szatmár vármegyében az 1948/49. tanévben csak kettő működött. Szabolcs vármegye szabadművelődési felügyelője 1949 februárjában 8 zenekar létezéséről számolt be. Ezek ket esetben önallo, 13 alkalommal kiegészítő műsort adtak. 3. Hanglemez A VKM 1949 tavaszán a gramofonhangversenyt igyekezett elterjeszteni. Az alábbi műsorokat ajánlotta fel erre a célra: Mozart, Csajkovszkij, Bartók és Kodály, a Szovjetunió népzenéje, Orosz klasszikus és modern zene. Szatmár-Bereg vármegye mind az öt sorozatból kért egyet.

526 A lemezeket mindig hangversenyszerűen, hangerősítő berendezésekkel kellett bemutatni. A zeneileg műveletlen közönségnek első alkalommal könnyű klasszikus, majd azt követően a Mozart sorozatot ajánlották. A Szovjet népi és szórakoztató hangversenyt a legszélesebb közönségnek, míg a "Modern szovjet zene" lemezeket a zenei szakembereknek és kul turf elelősöknek állították 527 össze. A VKM 1949 júliusában tíz. hanglemezsorozattal rendelkezett, amelyek felhasználásával egymásfél órás hangversenyeket rendezhettek. Egy-egy sorozat két-két hónapig maradhatott a felügyelőknél.

528 Az 1949 őszén szerzett lemezek a tömegdalok műfajába tartoztak. Illusztrálásként nézzünk néhány címet: Sztálin kantáta (orosz népdalok), Beszki traktorok (Kadossa induló), Lenin dal, 529 Falujaro induló, stb. A hanglemez-hangversenyek nem érték el a tervezett hatást. Ezt bizonyítják a nyíregyházi és kisvárdai példák. A széleskörű propaganda ellenére kevés volt az érdeklődő, s még azok is