László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI
A kultúrházak látogatottsága 1949. szeptember 1-től 1950 márciusáig az alábbiak szerint alakult: 04 100 lakosra jutó látogató 1 kultúrházra jutó kulturelőadás 1 kultúrházra jutó látogató Szabolcs-Szatmár 56,2 13 3.077 Országos átlag 54,9 16,8 2.988 Megállapíthatjuk, hogy a száz lakosra jutó látogatókat véve alapul, Szabolcs-Szatmár megye valamivel jobb helyzetben volt az országos átlagnál. Az egy kultúrházra jutó kultúrelöadások számával az országos átlagtól valamivel elmaradtunk. Ebből következik, hogy a kultúrházakban folyó tartalmi munka még kívánni valót hagyott maga után. Ennek ellenére az egy kultúrházra jutó látogatók száma több mint 1%-kal az országos átlag felett állt, ami a lakosság aránylag nagy érdeklődésére vall. Ezek a statisztikai adatok valószínűleg részben túlzottak az adatszolgáltatók, vagy az adatösszesítők szépítései következtében. 3. Rádió, rádiókör Már az 1945. októberi VKM tájékoztató is biztat a rádiónak, mint technikai eszköznek a nevelés szolgálatába való állítására. Ekkor azonban megyéinkben még nagyon kevés készülék volt. Hiszen 78 település közül csak kettő rendelkezett, összesen négy közrádióval. Az FM, hogy az adások vételét elősegítse, még 1945-ben 3.000 rádióberendezés vásárlását tervezte. Ezeket elsősorban szövetkezeteknél, termelési bizottságoknál, illetve gazdaköröknél kívánta elhelyezni. A VKM is támogatta a rádiók beszerzését, 1948-ban pl. 1.600-Ft-ot utalt ki Szatmár-Beregnek a , , „ , , , , • • 305 .. ,. , , „ kultúrházak es népfőiskolák radioval való felszerelesere. A szabadmuvelodes tulajdonát kepezo rádióért az ügyvezető személyesen volt felelős. Fenntartásáról a társadalmi szervezetek gondoskodtak. Nem ritkán, a községek saját áldozatvállalásuk eredményeként jutottak közrádióhoz, pl. Vitka, Gergelyiugornya, Nyírderzs. A rádió-átadások ünnepélyes keretek között történtek, pl. Demecserben és Bujon. Ezeket a rádió is közvetítette és filmfelvételeket készítettek róluk. JUU Egy 1948 júliusi statisztikából megtudjuk, hogy Szatmár-Bereg vármegye területén 29 307 közradio található, de ebből csak 13 működött. Szabolcsban 1949-ben 55-öt tartottak 308 , ' te nyilván. A falvak ellátottságát javította a Szabolcsi Szabadművelődési Felügyelőség vándorrádiója. Országosan 1949-ben a falvakban a kultúrházak 21,4%-a volt rádióval felszerelve. 309 Ezt a modern, gyors, nagy tömegek tájékoztatására alkalmas technikai eszközt egyaránt igyekeztek hasznosítani a politikái és szakmai ismeretterjesztésben. Az FM 1945. május 30-án beindította a rádiós gazdasági előadásokat; a kertészet, állattenyésztés stb. témakörökben. Ugyanakkor a kormány és a minisztérium fontosabb, közérdekű rendeleteit is ismertették. Az adások közérthető módon és változatos formában, pl. párbeszéd, felolvasás, novella hangzottak el. Két fő követelményük volt, az időszerűség és az érdekesség. Ezeket vasárnap délutánra tették, alkalmazkodva a földműves lakosság szabadidejéhez. Falurádió címen az előadások anyaga nyomtatásban is megjelent. Pl. Fazekas József: Ismerjük meg gazdaságunkat, Csiszár József: A tej kezelése a háztartásban, stb. Népszerűek voltak a Munkás Kultúrszövetség rádióelőadásai is,
