László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

kai szaporodtak. Nyíregyházán 1950 márciusában állították fel a Szabolcs Vármegyei Körzeti Könyvtárat, 8.000 kötettel. A Mátészalkai Körzeti Könyvtár megnyitására majdnem egy évvel később, 1951 januárjában kerüli sor. Szatmár-Beregben 20 db (járásonként 5), 150 műből álló alapkönyvtár működött. Szabolcsban pl. Demecser, Kopócsapáti, Kótaj, Mándok, Nagyhalász és Nagyvarsány községekben 400 kötetes alapkönyvtárak felállítását tervezték. Ezek ünnepélyes , , , , 222 megnyitására április 4-en került sor. A könyvtárak széttagoltságának felszámolása érdekében, 1950 januárjától egyesítették a községi nép- és vándorkönyvtárakat, valamint a párt- és tömegszervezetek kis forgalmú könyvtárait. Az összevonást indokolta, hogy Szabolcsban 1949 augusztusában egy könyvtárra csak 134 kötet jutott. A falvak többségében csak egy könyvtár volt, ellenben néhány községben (pl. Máriapócs, Nyírbátor, Pócspetri, Nyírgyulaj, Encsencs) azok száma a kettőt, hármat is elérte. Az egyesített könyvtárak fenntartói a népnevelési bizottságok lettek. Ezek ellenőrizték az egyéb 223 könyvgyűjteményeket is. A SZÖVOSZ Megyei Központja, valamint az MNDSZ Megyei Titkársága körlevélben kérte a falusi földművesszövetkezeteket, az MNDSZ alapszerveket, hogy könyvtáraik olvadjanak be az alakuló, egységes falusi könyvtárak állományába. Az összevonások eredményességét mutatja, hogy , , , , , , 224 pl. Nyírtasson 6 könyvtar egyesítésével egy 240 kötetes könyvgyűjteményt hoztak létre. A felügyelői hivatalok, ügyvezető kézikönyvtárai a szabadművelődés dolgozóinak szakmai munkáját segítették. A felügyelők az ellátmányból gyarapították állományát. Szatmár-Bereg vármegyében annak 30%-át tartalékolták erre a célra. A Szabolcs Vármegyei Szabadművelődési Felügyelői Hivatal könyvtára 1948-ban 1.114, míg a Szatmár-Beregi 666 kötetből állt. Szabolcsban mind a 140 ügyvezetői körzet rendelkezett legalább 4-5 kötet könyvvel. Szatmár-Bereg t 225 varmegyeben az ügyvezetői könyvtarak szama 96 volt, amely 754 műből allt. bJ A könyvállomány összetétele Amint korábban már utaltam rá, 1945 februárjában az Ideiglenes Nemzeti Kormány (530/1945. ME. sz. alatt) rendeletet adott ki a fasiszta szellemű, szovjctelcnes és antidemokratikus sajtótermékek megsemmisítéséről. Még ez év áprilisában megalakult a Fasiszta Sajtótermékek Jegyzékét Összeállító Bizottság, amely 1945/46-ban négy jegyzéket adott ki.

226 Ezek dokumentumtípusok szerint kiterjedtek a könyvekre, folyóiratokra és zeneművekre. Az idegen nyelvű művek közül azokra, amelyek Magyarországon is megtalálhatók voltak. A Sajtótermékek 1. sz. jegyzéke szerint pl. 33 író 42 német nyelvű művét küldték zúzdába. Olyanokat találunk közöttük, mint Hitler: Harcom. (1-9. kiadás, Bp. 1935-1941.), Mussolini: A fasizmus doktrínája (Firenze, 1935.), Nyilas kalendárium (Bp. 1939.), Tamásy György: Anglia áldozata, az öngyilkosságba kergetett Olaszország (Bp. 1944.). A Szatmár-Bereg Vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottság 1945. augusztus l-jén szólította fel a népiskolák igazgatóit és vezető tanítóit, hogy végezzék el a selejtezést intézményük tanítói és ifjúsági, valamint a település minden egyesületi és népkönyvtárában. Az így beszolgáltatott sajtótermékek száma Szatmár-Beregben 1.249 darabot tett ki. A szabadművelődési felügyelő a törvény maradéktalan végrehajtása érdekében ezután bekérte a , , , , , 227 népkönyvtárak katalógusát, s ez alapján jelölte ki a még kiselejtezendő műveket. A nagyobb mennyiségű könyvkivonás egészen 1946 novemberéig, a sajtótermékek 4. sz. jegyzékének megjelenéséig tartott. De a könyvek különböző okokból való selejtezése egészen 1949-ig