László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI
A Népművelési Minisztérium a MINSZ-nek 1949 szeptemberében és októberében országosan 152 vándorládát engedett át, saját szervezetei között való felhasználásra. Ebben az akcióban , 211 Szabolcs és Szatmár-Bereg varmegyek nem szerepeltek. A Magyar Népi Művelődési Intézet is létesített vándorkönyvtárakat. Szabolcs és Szatmár-Bereg 212' <• t vármegyében 7 település kapott ezekből. Általában 20-30 kötetből alio sorozatokat állítottak össze. Később, 1948 januárjától "ízelítő" címen vékony, változatos tartalmú, olcsó füzetekéi 213 küldtek szét a falvakba. " Az intézet megszúnese utan, vandorkönyvtarait is bevontak. A vármegyei szabadművelődési felügyelőségek is létesítettek vándor népkönyvtárakat. SzatmárBeregben ilyen célból 1947 márciusában 582 db könyvet vásároltak. Ez 30-40 kötetes egységekben vándorolt a megye községeiben. 214 A Belügyminiszter (167.907/1947. III/2. sz.) 1947-es rendelete után az államsegélyre nem szoruló községek 200, míg az államsegélyesek 50-Ft-ot állíthattak be költségvetésükbe, a/ 1947/48. tanévre falukönyvtárak létesítésére. E 20-25 kötetes könyvtárak kiépülését a VKM azzal segítette, hogy önköltségi áron könyveket adott ki részükre. A falukönyvtár köteteit az 1948. • , * .'215 március 15-i ünnepségeken adtak at, pl. Szabolcsban 30 községben. A társadalmi és politikai szervek is indítottak országos méretű könyvtári akciót. A Magyar Kommunista Párt Kulturális Alosztálya 1947 februárjában kezdte meg a "Dolgozók Népkönyvtára" szervezését. Ennek keretében gyűjtéseket rendeztek, amelynek eredménye 40.000-Ft volt. A Szakszervezeti Tanács Kultúrosztálya is bekapcsolódott a könyvtári mozgalomba. A gépállomások kis könyvtárral való ellátásához, 1948 második felében, 10 üzemnek adott egyenként 50 kötetet 216 A VKM (225.668/1948. sz. rendeletével) összeiratta a községek könyvtári adatait. Szatmár-Bereg vármegyében 1948. július 12-én 338 közkönyvtárat 32.703 kötettel tartottak nyilván, míg magántulajdonban 92.332 db könyv volt. Szabolcs vármegyében 20 db vándorkönyvtár 1.000 kötettel, 85 népkönyvtár 7.300 kötettel állt az. olvasók rendelkezésére. Egy évvel később, 1949-ben Szabolcs falvainak 61%-a bírt valamilyen nép- vagy közkönyvtárat, s ezek kötetszáma, * ' 217 Nyíregyháza kivételével 14.447." Az Országos Könyvtári Központ Népkönyvtári Alosztályának 1949 júniusi megalakulása után, szervezettebbé vált a népkönyvtárügy. Bizonyos technikai munkáktól mentesítették a könyvtárosokat, akik így több időt fordíthattak a könyvtár és a tömegek közötti kapcsolat elmélyítésére. A kommunisták győzelme után, a könyvtárakat a tömegnevelés és agitáció eszközének tekintették. Céljuk: "tudatosítani a népi demokráciából a szocializmus felé vezető út perspektíváit, emelni a dolgozók általános és szakmai műveltségét és erősíteni a munkásparaszt 218 szövetséget." Országosan tíz körzeti könyvtár felállítását tervezték: Kaposvár, Pécs, Tatabánya, Győr, Veszprém, Salgótarján, Miskolc, Szikszó, Szentes és Békéscsaba városokban. Az egyes körzetek kiterjedését az adott gazdasági, települési, közlekedési viszonyok határozták meg. A körzeti könyvtárak köré épült ki azok helyi kölcsönző hálózata. Ezek voltak az alapkönyvtárak, amelyekből 219 1949-ben 500-at kívántak felállítani. Az ötéves terv keretében újabb 11 körzeti és kb. 1500 alapkönyvtár szervezését vették tervbe. Ez utóbbival a tervidőszak végéig minden községet el akartak látni. Az alapkönyvtárak 100-150 kötetből álltak és az Országos Könyvtári Központ által t 220 jóváhagyott müvekből gyarapították állományukat. A körzeti könyvtári hálózat 1950-ben az ország valamennyi megyéjére kiterjedt, számuk 22-re emelkedett. Az ehhez tartozó alapkönyvtárak 1949-hez viszonyítva 471-ről 1.635-re vagyis 347%-
