László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

1948-ban és 1949-ben 493 kötetet kaptak gazdasági népkönyvtár címén, amely 9 község és 5 gépállomás között oszlott meg.

201 A VKM még 1946 februárjában, átiratban kérte az FM-et, hogy ne külön alapítson népszerű szakkönyvtárakat, hanem azokat az általa létesített községi népkönyvtáraknak küldje, s ezzel nemcsak gyarapítaná, hanem változatosabbá is tenné ezek állományát. Az 1949. évi gazdasági népkönyvtári adományozások, valamint azok irányításának a Mezőgazdasági Igazgatóságok 202 feladatkörebe való utalása, azt mutatják, hogy a VKM kísérlete eredménytelen maradt. A Népkönyvtárakat Szervező Országos Bizottság munkája nyomán több mint ezer népkönyvtár létesült. Az anyagi bázist a különböző gyűjtések, alapító tagok szerzése, kultúrdélutánok és - * t 203 targysorsjatek bevétele szolgáltak. A Népkönyvtárakat Szervező Országos Bizottság személyzete és felszerelése beolvadt az (VKM 210.975/1949. VI. 1. sz. rendeletével) 1949-ben megalakult Országos Könyvtári Központ Népkönyvtári Alosztályába. Ez a szervezés és lebonyolítás feladatkörét látta el. így pl. az OSZK és a Budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselőivel katalogizáltatta a műveket, majd sokszorosíttatta a kartonokat. Az elvi irányítás (könyvek kiválasztása, könyvtári központok helyének kijelölése, vándorkönyvtárak felügyelete stb.) továbbra is a VKM Szabadművelődési Főosztályának hatáskörében maradt. A 4.329/1949. MT. sz. rendelet megszüntette a Népkönyvtári Alosztályt és kimondta a Népkönyvtári Központ felállítását. Ez közvetlenül a Népművelési Minisztérium felügyelete alá tartozott. A nép- és közművelődési könyvtárak ellenőrzését és elvi irányítását végezte.

204 Szatmár-Bereg vármegye a Népkönyvtárakat Szervező Országos Bizottságtól 1948-ban 31 népkönyvtárat kapott, amely 2.604 kötetből állt. Szabolcs vármegyéből 44 község, 2.200 kötethez jutott. Ezek átlagos kötetszáma Szabolcsban 50, Szatmár-Beregben 84 volt. A könyvtárak közvetlen , , , , , , , , , 205 segítését es ellenőrzését a vármegyei szabadművelődési felügyelők végezték. A VKM (9.900/1947. sz. rendeletével) a vándorkönyvtárak létesítését és a népkönyvtárak támogatását szabályozta. Ezért a főosztály megbízásából, az Országos Könyvtári Központ 1948 februárjában 600 vándorládát készített elő, a kis lélekszámú községek és tanyaközpontok számára. Egy-egy megyére átlagosan 20-22 db jutott, s azok egyenként 50 kötetet tartalmaztak. A szabadművelődési felügyelők terjesztették fel az ellátásra jogosultak jegyzékét. Szatmár-Beregben 40 vándorkönyvtárat igényeltek. Ebből márciusban 10-et, júniusban 14-et utalt ki a minisztérium. Szabolcs vármegye 1949 novemberéig 22 vándorkönyvtárat kapott. Ezeket elsősorban a legelmaradottabb, illetve munkáslakta településeknek osztották szét.

206 A VKM a gépállomások vándorkönyvtárral való ellátását kiemelten kezelte. Ezért 1949 áprilisáig országosan 90 gépállomásnak juttatott 50-50 kötetnyi könyvanyagot. Előtérbe helyezésüket azzal indokolta, hogy "a gépállomások az agrártermelés mechanizmusának a falu szocialista átalakításának döntő fontosságú bázisai. Jelentőségük, tömegbefolyásuk növelése taktikai feladat..."

207 A III. sz. vándorkönyvtár-sorozat igénylőinek összeállításakor Szabolcs vármegye az első hat helyre gépállomást javasolt. A többi helyen kishaszonbérlő és földműves szövetkezetek, valamint 208 különböző társadalmi szervek voltak. A vándorkönyvtárakat időnként új településekre szállították. Az átadás-átvételt ünnepélyes keretek között bonyolították le. Ezt sok helyen az arató ünnepségekkel kötötték össze.

209 Az Országos Könyvtári Központ nem tudott minden vándorkönyvtári igényt kielégíteni. Szatmár-Bereg vármegyében pl. 40 könyvsorozatot kértek, de csak 24-et kaptak.

210