László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

V. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TÁRGYI FELTÉTELEI

AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TÁRGYI FELTÉTELEI Az iskolán kívüli művelődés pénzügyi forrásai az alábbiak voltak: VKM államsegélyei, törvényhatósági hozzájárulás, rendezvényekből befolyt összegek, társadalmi gyűjtés. a. / A vármegyei népművelési hivatalok elsősorban a VKM által havonta kiutalt államsegélyekből gazdálkodhattak. Ezen kívül megfelelő és elfogadott munkaterv alapján póthitelt is igényelhettek. Az előzőek tudatában engedélyezték és rendezték a tanfolyamokat és egyéb szabadművelődési alkalmakat. A társadalmi szerv által tartott előadást vagy tanfolyamot pénzbeli támogatásban lehetett részesíteni, ha annak költségelőirányzatát és munkatervét előzetesen jóváhagyatták a szabadművelődési felügyelővel.

162 Az 1946/47. tanévben szabadművelődési tevékenységre, szabadiskolákra, népkönyvtárakra, vármegyénként 40-50.000.-Ft-ot, kiszállásokra 4-5.000.-Ft-ot irányoztak elő.

163 Mindezek ellenére az is előfordult, hogy a tanfolyam és előadássorozat már befejeződött, de a szabadművelődési felügyelő anyagiak hiányában nem tudta a megfelelő óradíjat kiutalni. Pl. Szatmár-Bereg vármegyében 1947 novemberében 15.016.-Ft tanfolyam-óradíj tartozást tartottak nyilván az előző évadról. Szabolcsban 1947 decemberében 8.260.-Ft előadói tiszteletdíjjal voltak adósak.

164 Ennek oka az országos költségvetésben kereshető, ugyanis 1947-ben a szabadművelődés csak 5,3%-át tette ki az összes dologi természetű kiadásoknak, amikor a központi igazgatásra fordított összeg 4,9% volt. Póthitel címén is kapott összegeket a szabadművelődés, pl. 1948 júliusában 143.700.-Ft-ot.

165 A hároméves terv készítésével kapcsolatos törvényben hangsúlyozták: "nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a gazdasági tevékenység nem önmagáért való cél, értelmét csak a társadalom jóléte, szociális felemelkedése és kulturális haladása adja meg... Akármilyen szűkösek is erőforrásaink, ezekre a célokra a fedezetet meg kell és meg is lehet találnunk."

166 A hároméves terv első évében a szabadművelődés, kultúrházak építésére kapott lehetőséget, ami az intézményhálózat kiépítését segítette. Ezek segélyeit az Építés- és Közmunkaügyi Minisztériumon keresztül folyósították.

167 Az 1947/48-as költségvetési évben aránylag kevés pénzből gazdálkodhattak. Ezért Gombos Ferenc miniszteri tanácsos mértéktartó korlátozásra inti a vármegyei felügyelőket és figyelmezteti őket "senki se számítson arra, hogy a tavalyi ellátmányt meghaladó költségvetéshez póthitel formájában kaphat majd támogatást."

168 Pozitív változás figyelhető meg 1949-ben, amikor a minisztérium februártól minden hónapban országosan 30.000-Ft-ot irányzott elő a különböző kultúralkalmak, és ezen kívül 60 000 Ft-ot az SZFTE-k támogatására. Ez népművelési hivatalokra elosztva 1.000-1.200-Ft-ot jelentett, amelyből 200-Ft-ot SZFTE támogatásra kellett fordítani. A többit városi és falusi kultúrnapok, műsoros esték, irodalmi értekezletek támogatására használták. Szatmár-Bereg vármegye 1949-es tervében SZFTE-rc21.000-Ft-ol, falunapok, kultúrnapok, kul túrversenyek rendezési költségeire 10.000-Ft-ot tervezett. A VKM államsegélyeinek kiutalását pontosan vezetett és felterjesztett kimutatások előzték meg, amelyek az irodaszerektől, az előadói, tanfolyamvezetői díjakig, az útiszámlákig igen széles skálán mozogtak.

169 b. / Az iskolán kívüli művelődés másik pénzügyi forrása a törvényhatósági hozzájárulás volt. Ezt 1946 őszén két fontos rendelet is szabályozta: az egyik (200.050/1946. BM.sz.) a szabadművelődési szervek munkájának hatékony támogatására kérte a törvényhatóságok első