László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
III. A MAGYAR MŰVELŐDÉSPOLITIKA ÉS AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS SZERVEZETE 1944-1950
A Hajdú Vármegyei Szabadművelődési Tanács elnökének kezdeményezésérc 1947 nyarán Debrecenben megalakult a Tiszántúli Szabadművelődési Munkaközösség, amely Hajdú, Bihar, Békés, Csongrád, Szolnok, Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék szabadművelődési hivatalainak munkatársait fogta össze. Ez célul tűzte ki a Tiszántúl szellemi felemelését, amelynek megvalósításához elhatározta egy folyóiratnak, a "Tiszántúl Népének" megjelentetését is. A Tiszántúli Munkaközösségnek általában havonként megtartott értekezletei a szabadművelődési felügyelők vélemény- és tapasztalatcseréjének a fórumai voltak, ahol pl. olyan témákat vitattak meg, mint az anyagi és szellemi értékek ápolása, a szabadiskolák, a népi kultúra és magas kultúra viszonya, a nevelők nevelése, a Tiszántúli Tudományos Intézet szervezése, a felnőttek oktatásának f 132 gyakorlati módszertana, kulturvezetői problémák és a tanyai szabadmuvelodes ügye. A Szabolcs Vármegyei Ideiglenes Népművelési Tanács mellett 1946 tavaszán Széchenyi István '133 Munkaközösseget " * alakítottak. A Szatmar-Bereg Varmegyei Kerületi SZMT mellett ugyanebben az időben Móricz Zsigmond Munkaközösséget szerveztek. Ezek a vármegyék újjáépítéséhez, kulturális, szociális, egészségi és gazdasági ügyeinek intézéséhez kívántak segítséget nyújtani. Tevékenységükbe a vármegyéből elkerült, segíteni szándékozó személyekel is bevonták. A szatmáriak a megyéből Amerikába kivándoroltakkal is felvetlek a kapcsolatot. E szabadművelődési munkaközösségről az 1947. januári országos felügyelői értekezleten Dobos Zoltán beszámolót is tartott. 134 Az elsősorban hivatali és értelmiségi összetételű munkaközösségek tagságukat állandóan bővítették. Munkájukat szakcsoportokban végezték. Kulturális tevékenységük clséísorban a tárgyi feltételek javítását célozta. A Széchenyi Munkaközösség pl. Szabolcs összes elhagyott kastélyát 1 3 5 felkutatta, összegyűjtötte azok adatait. A hagyomány elmélyítése érdekében a Móricz Zsigmond Munkaközösség kiadványsorozatot indított. Ennek első kötete, Szatmár vármegye ezeréves küzdelme 1867-ig címmel jelent meg. A népmesék, népszokások, mondák, balladák, dalok összegyűjtésére mozgalmat szerveztek. A Szatmár-Beregi Kalendárium társkiadói és a Milotán működő Szabadiskola fenntartói voltak. 136
