László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
III. A MAGYAR MŰVELŐDÉSPOLITIKA ÉS AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS SZERVEZETE 1944-1950
folytatta az 1949-ben ideiglenes, majd 1950 tavaszán állandó jelleggel megalakított népnevelési, népművelési bizottságok tevékenységét. 116 A korszak kulturális szervezet- és intézmény hálózatában több országos egyesületet, társadalmi szervet, intézetet is találunk. Voltak közöttük kimondottan a szakmai, módszertani munkához kötődők, mint pl. a Népművelők Tudományos Társasága, Tiszántúli Munkaközösség, megyei szervezetein keresztül az egész országot behálózó, pl. a szovjet nép kultúráját terjesztő társaság. Mások egy-egy társadalmi osztály (munkásság, parasztság) kulturális felemelésén fáradoztak, pl. Munkás Kultúrszövetség, Magyar Művelődési Szövetség. A kultúra terjesztéséért tenni akaró, tevékeny embereket aktivizálták a megyei társadalmi munkaközösségek. Az előzőek leglényegesebb jegyeit oly módon tekintjük át, hogy az országos hatáskörűektől haladunk a regionális, majd a megyei szervekig. A VKM munkáját segítette az 1946. április 6-án (1.000/1946. sz. rendelettel) megszervezel i Szabadművelődési Tudományos Intézet, amelynek célja a szabadművelődési munka elmeiéii. szervezeti és módszertani kérdéseinek tudományos vizsgálata volt. Megszűnéséről a VKM még 117 ugyanebben az évben rendelkezett, s helyette július 13-an megalakította a Magyar Nepi Művelődési Intézetet (3.981/1946. VKM sz. rendeletlel). Ez közvetlenül a VKM felügyelete alá tartozott, amelyet a "magyar nép, elsősorban a tanyák és községek földműves népe művelődésének 118 előmozdítására" szerveztek. A Magyar Népi Művelődési Intézet elnöke, Illyés Gyula kiáltványt adott ki, amely két pontban is utalt arra, hogy a parasztság iskoláztatásának segítésén túl kezdeményező szerepet vállal a szabadművelődéshez tartozó egyéb területeken is: - egyrészt a népfőiskolák és népegyetemek fokozottabb működtetésében, - másrészt a művelődésnek, önképzésnek és művészetnek a falvak lakóival való megszerettetésében. 119 Az intézet nemcsak tervezéssel, szervezéssel és művelődési anyagok közvetítésével foglalkozott, de tevékenységéhez szükséges kiadványokat is szerkesztett. A társintézményekkel, népfőiskolákkal való kapcsolattartáson kívül jelentős kezdeményezése volt a vándorkönyvtár akció, amelynek kereteben Szatmarban ket település, Garbolc cs Hodász kapott köteteket. Az intézet megszűnését 1948. október 13-án (a 12.490/1948. VKM sz. rendelettel) mondták ki. Harsányi István ügyvezető igazgató ennek okát a VKM azon álláspontjában látta, mely szerint "nines szükség a magyar parasztság, a magyar falu művelődésének biztosításához speciális intézetre. 121 Művelődési problémáikat az általános keretek között is meg lehet oldani." Szintén jelentős munkát fejtett ki a Népművelők Tudományos Társasága, amely 1947 nyarán, a tarhosi konferencián alakította meg Szabadművelődési Felügyelői Szakosztályát, ugyanis munkájában nagymértékben támaszkodott a felügyelők segítségérc. így pl. a nép hagyományainak " - f 122 gyűjtésében. Az MKP és az SZDP közös kulturális szerve a Munkás Kultúrszövetség 1945. március 16-án alakult meg, a szakszervezetek kulturális munkájának segítésére. A pártszervezeti és szakszervezeti kultúresoportok tartoztak hozzájuk "autonómiájuk teljes megtartása mellett anélkül, hogy politikai • f * 123 irányvonalukat a legcsekélyebb mertekben feladták volna." Ennek keretében 1945 szeptemberében megszervezték a Munkásszínjátszók Országos Bizottságát, amely az ilyen csoportok országos mozgalomba tömörítését, egységes elvi irányítását és műsoranyaggal való ellátását tűzte ki célul. Később megalakították a képzőművészeti és zenei szakosztályt is. A két párt között a politikai hatalomért és a tömegek megnyeréséért folyó harc, 1946-tól közös kulturális szervükre is kihatással volt. Az 1947. év elején elsősorban a nagyobb városokban,
