László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

III. A MAGYAR MŰVELŐDÉSPOLITIKA ÉS AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS SZERVEZETE 1944-1950

ülésén elhangzottakból arra következtethetünk, hogy ez, mivel a társadalmi szervek 97 kulturmegbizottai nem jelentek meg, elmaradt. Az uj Kerületi Szabadművelődési Tanács felállításához, illetve a társadalmi szervek kultúrmcgbízottaival való kapcsolat kiépítéséhez, a felügyelő a megyebizottság segítségét kérte. Szatmár-Bereg vármegyében, 1949 szeptemberében a vizsgált 62 község közül, 7-ben még nem állították fel a szabadművelődési bizottságot. Tevékenységüket a kulturális élet irányítása, előadások szervezése, ünnepségek, SZFTE-k rendezése jellemezte. A fő hangsúlyt az oktatás anyagára helyezték. Követelmény volt, hogy korszerű műveltséget közvetítsenek. Ezért az előadásokat központilag állították össze. A szabadművelődési alkalmak közül kiemelten kezelték az előadássorozatokat, tanfolyamokat, szabadiskolákat, amelyeket a társadalmi szervekkel közösen kellett megvalósítani.

98 A Szatmár-Bereg vármegyei szabadművelődési felügyelő az 1948/49. tanévi szabadművelődési tevékenység irányvonalát az alábbiakban határozta meg: egységes szellem kialakítása, s ennek jó eszköze az SZFTE anyaga. Kiemelte az analfabéta tanfolyamok szervezését." A VKM Szabadművelődési Főosztálya 1949 tavaszán a nemzetiségek szövetségeivel történt megállapodás értelmében, szabályozta a nemzetiségi szabadművelődést (a 257.952/1949. VIII. üo. sz. rendeletével). Ennek irányítását és vezetését a szövetségek helyi szervei, vagy azok megbízottai végezték. E nemzetiségi csoportok tömegszervezetekként működtek. "Feladatuk a haladó szellemű nemzetiségi kultúrának ápolása, azaz népi formában szocialista tartalom közvetítése."

100 A VKM, majd a Népművelési Minisztérium, a nemzetiségeknek nyelv- és műsorfüzeteket bocsátott ki, amelyekkel a helyes nemzetiségszemléletet kívánta kialakítani. Ugyanakkor a szabadművelődési felügyelők, ügyvezetők részére módszertani útmutatókat állított össze. A bennünket érintő vármegyék közül Szabolcsban a nyíregyházi tanyavilágban szlovák eredetű lakosság él. Nemzetiségi kultúrfelelősnek egy 1949. augusztus 29-én kelt jelentés szerint Jósvai László tanítói bízták 101 meg. A Népművelési Minisztérium 1950. január 20-án felszólította a népművelési központok vezetőit, hogy "a nemzetiségi kultúrmunka az eddiginél szorosabb módon kerüljön" irányítás és ellenőrzés alá. Intézkedés azonban csak áprilisban történt, amikor Hűlvej Andrást, Nyíregyháza-Halmos102 bokori népművelési ügyvezetőt bíztak meg nemzetiségi előadónak. Az 1949. május 15-i választásokat kultúrműsorok készítették elő. Az Országos Szabadművelődési Tanács felhívása szerint a választási kultúrmunka tartalma és célja a művészet eszközeivel megerősíteni a tömegeknek a népi demokrácia vezetőibe, a Függetlenségi Frontba és annak vezető pártjába, az MDP-be vetett bizalmát. A Szabolcs vármegyei szabadművelődési felügyelő az 1949. április közepétől május közepéig terjedő időszak szabadművelődési munkaterve elé kettős célt tűzött ki: "LA lakosság legszélesebb tömegeit mozgósítani és ezáltal biztosítani az agitációs lehetőséget. 2. Kulturális agitacioval alátámasztani a választási kampányt." ' A népszavazás előkészítéséből a Diákszövetség kultúresoportjai falujárással vették ki részüket. Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyében 1949. április 24-től május 15-ig összesen 48 faluban jártak. A műsorokat politikai szempontok figyelembevételével állították össze. A Szabolcs megyei választási kultúrmunka várakozáson felül sikerült. A szervezési feladatok túlnyomó részét a pedagógusok végezték.

104 Az MDP választási győzelme után a "Tegyük a kultúrát a dolgozó tömegek közkincsévé" jelszót hirdették meg. Az 1949. augusztus 20-án elfogadott alkotmány VIII. fejezetének 48.§ -ában olvashatjuk: "A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát.