László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

III. A MAGYAR MŰVELŐDÉSPOLITIKA ÉS AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS SZERVEZETE 1944-1950

- Az új szabadművelődési program megvalósítása során elsődlegesen "a demokratikus tömegszervezeteken keresztül, a falu és a város legfontosabb dolgozó rétegeinek kulturális fejlődését biztosítsuk ... a szabadművelődést az eddiginél jóval szorosabb kapcsolatba kell hozni 93 a demokratikus tömegszervekkel." Pár nappal később, 1948. június 14-én az MDP programnyilatkozata a kulturális feladatokat így foglalta össze: "az általános műveltség, a szaktudás, a haladó nemzeti és emberi kultúra kincseit hozzáférhetővé kell tenni a dolgozó nép legszélesebb rétegei számára, megszüntetve a vagyonos osztályok műveltségi monopóliumát ... lehetővé kell tenni ... az iskolán kívüli népoktatás és népművelés messzemenő állami támogatását, szaktanfolyamok, kultúrhetek, népkönyvtárak, leli és esti iskolák, előadássorozatok, munkásakadémiák, parasztfőiskolák stb. szervezéséi, s s s s 94 szakszervezetek es mas társadalmi tömegszervezetek oktató munkájának felkarolását." Erről Révai József, a MAVAG-ban elhangzott országos jelentőségű beszédében a következőket mondta: "A szocializmust a kultúra terén is fel kell építeni! Biztosítani kell a munkásosztab vezető szerepét nemcsak a gazdasági életben, a kormányzatban, hanem a kultúrában, az ideológiában is ..." Az MDP Szabolcs Vármegyei Bizottságának ülésén is megállapították, hogy a falusi s 9 b kultureletbe a kulturmegbizottaknak osztályharcos szellemet kell vinniük. A révfülöpi értekezleten feltárt "hibák" kijavítására, s a szabadművelődés átformálására az 1948/49. tanévtől került sor. Megvalósulását az állam és az egyház szétválasztása, az iskolák államosítása következtében végrehajtott személycserék (egyházi ügyvezetők leváltása; elősegítették. Revízió alá vették, később hatályon kívül helyezték az OSZMT-t létrehozó (12.100/1945. VKM. sz.) és a szabadművelődés szerveiről szóló (720/1946. ME. sz.) rendeleteket, majd újjászervezték az országos (12.250/1948. VKM. sz. rend.) és a vidéki szabadművelődési tanácsokat (10.640/1948. Korm. sz. rend.) 1. Ezáltal bővült az országos, a kerületi és községi tanácsba (ez. utóbbi szabadművelődési bizottság lett) tagokat küldő szervek köre. Különösen megfigyelhető ez az ifjúsági szervezeteknél: pl. MINSZ, Szakszervezeti Ifjúsági Tanács, EPOSZ, Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesülelek Szövetsége, Nemzeti Diákszövetség, Úttörők. Ugyanakkor a vallásfelekezetek nem képviseltethették magukat a tanácsban. 2. A kerületi tanács által kiegészítésre javasolt szervezetek képviselői és az iskolán kívüli nevelési munkásságukkal kitűnő, egyéb címen beválasztott tagok felől a korábbival ellentétben nem a VKM, hanem az OSZMT döntött. A községi szabadművelődési bizottságok esetében ezt a kerületi tanácsok elnökségének jogkörébe utalták. 3. Az OSZMT elnökét és két főtitkárát a VKM javaslatára a köztársasági elnök nevezte ki. A kerületi tanács elnökét az OSZMT elnöksége bízta meg. Korábban erről a tanács tagsága döntött. 4. Megszűnt a tanácsok Politikai Bizottsága, helyette Kulturális és Népnevelési (előbb Nevelési) Bizottság működött. A két bizottság a tanács tagjaiból szakbizottságokat alakított. A kerületi tanács szakbizottságai szaknevelési kérdésekkel csak az illetékes miniszter hozzájárulásával foglalkozhattak. Az iskolán kívüli nevelés szerveinek újjáalakítását 1948. december 31-ig kellett végrehajtani. A Szabolcs vármegyei szabadművelődési felügyelő 1948. december 22-re tervezte az új Kerületi Szabadművelődési Tanács megalakítását. Az MDP 1949. január 20-án tartott megyebizottsági