László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
III. A MAGYAR MŰVELŐDÉSPOLITIKA ÉS AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS SZERVEZETE 1944-1950
Az 1947/48. tanévi munka megindulását megelőző keszthelyi és larhosi konferenciákon figyelmeztették a felügyelőket, hogy terveiket a múlt évi költségvetési kerethez szabják. Ez elsősorban a tanfolyamok költségeit fedezte. Azt hangsúlyozták, hogy a művelődés a társadalom öntevékenysége, ezért "Az állam legfeljebb csak fele úton mehet a társadalom művelődési » 86 törekvései elé, az út másik felét minden körülmények között a társadalomnak kell megtennie". Szatmár-Bereg vármegyében ez év telén árvíz pusztított. Volt olyan falu, amely teljesen eltűnt a föld színéről, de a többi is túlsúlyban romokban hevert. Tízezrek maradtak hajlék és kenyér nélkül. A létminimumért küzdő lakosság nem tudott áldozni a művelődésért. E tanév nagy eseménye az 1848-as szabadságharc 100 éves jubileuma. Ezért a szabadművelődési rendezvények. akciók általában kapcsolódtak ehhez az évfordulóhoz. A Szatmár-Bereg vármegyei tájékoztatóban megfogalmazták, hogy az életből fakadó igények kielégítésére kell törekedni. Ahol lehetőség volt erre, alsófokú szabadiskolát, gyakorlati szempontból fontos szaktanfolyamokat (gazdasági. kertészeti, háziipari stb.) terveztek, s mivel még mindig sok volt az analfabéta, ezek közül minél 87 többet meg akarlak tanítani írásra, olvasásra és számolásra. Ebben a tanévben, több helyről is érkezett jelentés az egyház belmissziós munkájának élénküléséről. így pl. az. Actio Calholica az 1947/48. tanévre nyomtatásban közreadott egy szabadművelődési anyagot, amelyet a VKM demokrácia- és tudományellenesnek minősített. Ezért az ez alapján készített munkaterveket nem hagyták jóvá, és díjazásban sem részesítették. Cégénydányádon a Református Egyházközség belmissziós munkájával annyira magával ragadta a lakosságot, hogy más irányú szabadművelődési forma nem is érdekelte őket. 3. A szabadművelődéstől a "szocialista népművelés" felé A szabadművelődési korszakban fordulópontot jelentett az 1948. év, ugyanis az MKP - eddig a politika és a gazdaság területérc összpontosított - tevékenységében ekkor került előtérbe a/ iskolán kívüli művelődés. A tömegek közötti kulturális, ideológiai és szervezeti munka kiszélesítésére az MKP Kultúrpolitikai Bizottsága 1948. május 7-én a következőket tárta a Politikai Bizottság elé: "1. A Párt kulturális, ideológiai irányvonala kidolgozva nincsen, az. ezen a területen dolgozó elvtársak nem kapnak határozott útmutatást. 2. Kulturális munkánk túlhajtottan agitációs jellegű és így sokszor nagyon primitíven kapcsolja össze a közvetlen politikai célkitűzést a művészi formákkal. 3. Hivatásos művészek és a tömegkultúrával foglalkozó elvtársak cl vannak szakítva egymástól, aminek egyik legkárosabb következménye a tömegkultúrában a nívó csökkenése, a hivatásos művészeknél pedig az arisztokratikus vonások, nem a népnek, hanem kevesek számára alkotnak... 4. Szervezeti téren a kulturális munka az alsóbb szervektől nem kapja meg általában azt a támogatást, amire szüksége lenne. Megyei és helyi szervezeteiknek nagy része még mindig nem érti meg a kulturális munka fontosságát, a benne rejlő tömegmozgósító és népnevelő lehetőségeket, és ezért a területei elhanyagolják. 5. A helytelen káderpolitika mind fent, mind pedig lent, erősen érezteti hatását... nem történt gondoskodás arról, hogy ide megfelelő minőségű káderek megfelelő számban kerüljenek.
